Cikk nyomtatása | Hozzászólások |
Megosztás:
2018. október 03. 17:45 | László Márta

FILATÉLIA

Miniatűr tisztelgés az oktatók előtt

Alkalmi bélyeg kibocsátásával emlékezik meg a mosonmagyaróvári Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar alapításának bicentenáriumáról a Magyar Posta. A miniatűr alkotás Andor András grafikusművész tervei szerint az ANY Biztonsági Nyomdában készült. 

Már a középkori történeti munkák is gyakran tettek említést a terület gazdag flórájáról és faunájáról. Ez a természeti gazdagság, a jó talaj és a kedvező éghajlat azonban keveset ér mindazon emberi tudás és ismeret nélkül, ami segít abban, hogy a gazdálkodók évről-évre gazdag terméssel és bő állatállománnyal gyarapodjanak. A sikeres mezőgazdaság kérdése a múltban a lakosság túlélését jelentette, ma pedig az ember és a természet együttélését és a fenntartható fejlődés kérdéseit veti fel. Ezek a kérdések a mai kor legalapvetőbb témakörei, ezért fontos, hogy emlékezzünk a gazdászképzés múltjára, és jelenlegi sikereire.

Egyetemi bélyeg, Kép: Magyar Posta

Kép: Magyar Posta

A Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kara, illetve annak jogelődje, a Magyaróvári Gazdasági Felsőbb Magántanintézet 1818-ban Magyaróváron alapított mezőgazdasági felsőoktatási intézmény.

Nem engedte Orbán pápa a teológiát
Egyházjogot és latint tanultak a Pécsi Egyetem első diákjai. Nagy Lajos kérésére Boldog V. Orbán pápa 1367. szeptember 1-jén kiadott bullájában engedélyezte az univerzitás működését. A cél az volt, hogy a magyar diákoknak ne kelljen külföldre mennie, ha tanulni szeretnének. Az eseményről nagyon kevés lelhető fel a különböző levéltárakban. Mindössze négy tanárról és hat diákról tudják biztosan, hogy abban az időben a Pécsi Egyetem oktatója illetve tanulója volt. És hogy milyen volt akkor egy tanterem? Mostantól már ez sem titok!

Európa első, folyamatosan működő agrár-felsőoktatási központját Albert Kázmér száz-tescheni herceg és Denglázi Wittmann Antal lovag reformkori tudós mezőgazdász alapította. Az itt végzett oktató munka elismeréseként az iskola később a Habsburg Birodalom egyetlen agrár-felsőoktatási tanintézeteként működött, hatást gyakorolva Közép-Európa mezőgazdaságára és annak fejlődésére. A 19. század végén és a 20. század elején az ekkor már Magyar Királyi Gazdasági Akadémia néven működő oktatási központhoz kötődve több olyan kutatóintézet is alakult, amelyek a mai magyar agrárkutatás bölcsőjét jelentették.

A 20. században a mosonmagyaróvári intézményt a magyar történelmi változásokkal párhuzamosan többször átszervezték, de megmaradt a felhalmozott elméleti és gyakorlati szakértelmet. A ma itt végző diplomás szakemberek ismerik a legújabb műszaki megoldásokat és az agrárkutatások eredményeit, rendelkeznek a gazdasági fejlődéshez szükséges tudással, de annak is tudatában vannak, hogy munkájukkal ők is hozzájárulnak Földünk megóvásához és a természetvédelemhez.

Egyetemi díszboríték, Kép: Magyar Posta

Egyetemi díszboríték, Kép: Magyar Posta

A bélyegkép fő motívuma Nádler Róbert: A magyaróvári várkastély című festménye és az Alma Mater emblémája, amit az alnyomaton az intézmény alapító okiratának részlete egészít ki. Az első napi borítékot az egyetem viaszpecsétje és az alapító okirat másik részlete díszíti. Az alkalmi bélyegzőn a bicentenáriumi logó látható.

(Források: www.ovarigazdasz.hu; www.uni.sze.hu)

Egy kaftánveret karrierje
A nyíregyházi Jósa András Múzeum kincseinek bemutatásával folytatja alkalmi bélyeg-sorozatát a Magyar Posta. A bélyeg négy címletet tartalmazó kisív formátumban jelent meg. Az újdonságot Baticz Barnabás grafikusművész tervei szerint, a Pénzjegynyomda készítette.


Cikk nyomtatása | Hozzászólások |
Megosztás:

Hírek

Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!