Facebook hozzászólás
235

A halálnak csak az élettel lehet ellentmondani

Rubin Eszter Barhesz című kötete új kiadásban látott napviolágot, amit a szerző szeptember 4-én vasárnap, 14 órától dedikál a Pozsonyi Pikniken, az Újpesti rakparton, a Líra sátornál.

Rubin Eszter Bahesz című könyvének borítója
Könyvborító

A Barhesz a szerző megrázó személyes története kisfia haláláról, amely szimbolikus párhuzamot alkot a zsidó nép sorsával. De történhet bármely tragédia, mégsem éljük az életünket drámai díszletek között. Éppen ellenkezőleg: a halálnak csak az élettel lehet ellentmondani. Ezért szól a Barhesz az életről.
A barhesz a zsidó konyha péksüteménye, kelt fonott kalács. Ebben a tipikusan XX. századi magyar-zsidó történetben úgy fonódik össze két család sorsa, akár a barhesz fonatai. Mákkal bőven megszórva.

„Rubin Eszter regénye rendkívül eredeti alkotás, olyan lefegyverző eleganciával fűz össze tragédiát szatírával, családregényt receptkönyvvel, ami szokatlan a kortárs prózában. A könyv végig rendkívül széles érzelmi-intellektuális skálán játszik: nagyon megrendítő, máskor nagyon vicces, és magával ragadó. A rizómaszerű, mindenfelé ágazó szerkezet miatt a könyv fontos témáinak és motívumainak jelentése egyre gazdagabb lesz: a zsidóság, a főzés vagy éppen a barhesz egyre összetettebb metaforává válik. A könyv nagy témája, a főzés gazdag metaforabokorrá fejlődik a regény során. Kifejezetten merészen játszik az ételekhez társìtott jelentésekkel: a barhesz előbb a gyermekkori dunyhát idézi fel, aztán a szakács-isten teremtményeként emlegeti az elbeszélő, majd a keletlen barhesz halott csecsemő lesz, ami – ahogy később rádöbbenünk – az elmesélhetetlen és mégis elmesélt tragédiát jelzi előre. A Barhesz regisztereket és műfajokat könnyű kézzel keverő stílusa már néhány oldal után jól felismerhető, kaleidoszkópszerű, érzékien gazdag, mindvégig ironikus, de sötét tónusokat is láttató írói nyelv.” Gács Anna, Élet és Irodalom

A Zsurzs
Könyvet írt a Kossuth-díjas, televíziós rendezőről az egykori MTV Balázs Béla-díjas rendezője, Babiczky László, és Zsurzs Katalin színésznő, Zsurzs Éva lánya. A kötet nemcsak a nagyszerű, iskolát teremtő egyéniségről szól, hanem a hazai televíziózás kezdetének és aranykorának is emléket állít. Arról az időszakról beszélünk, amikor hétről hétre alig vártuk, hogy elkezdődjön az Abigél, a Fekete város, és mai is “eldobunk mindent”, hogy megnézzük az Otelló Gyulaházánt – mindegyiket remek szereposztással! Zsurzs Katalin néhány napja a Klubrádió egyik délelőtti műsorában vallott édesanyjáról, a rendezőről és mai, saját életéről is.


Facebook hozzászólás
További cikkek

Hozzászólás zárolva.

GASZTRO

PÉLDA-KÉP

1 / 258

ÉLET-MÓD

Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!