Cikk nyomtatása | Hozzászólások |
Megosztás:
2016. április 16. 15:00 | László Márta

ISKOLATEREMTŐ

A Zsurzs

Könyvet írt a Kossuth-díjas, televíziós rendezőről az egykori MTV Balázs Béla-díjas rendezője, Babiczky László, és Zsurzs Katalin színésznő, Zsurzs Éva lánya. A kötet nemcsak a nagyszerű, iskolát teremtő egyéniségről szól, hanem a hazai televíziózás kezdetének és aranykorának is emléket állít. Arról az időszakról beszélünk, amikor hétről hétre alig vártuk, hogy elkezdődjön az Abigél, a Fekete város, és mai is “eldobunk mindent”, hogy megnézzük az Otelló Gyulaházánt – mindegyiket remek szereposztással! Zsurzs Katalin néhány napja a Klubrádió egyik délelőtti műsorában vallott édesanyjáról, a rendezőről és mai, saját életéről is.         

A Zsurzs Éváról szóló könyv borítója

Könyvborító

Babiczky László így emlékszik egykori kollégájára:

– Mi az, ami több Zsurzs Évában a sikeres rendezőnél? Ez a több maga az ember. Az a végtelenül tiszta egyéniség, aki minden hókuszpókusz nélkül reagál a világra, hisz abban, hogy ezt a világot jobbá teheti. Koncentrál a műre, amelyet éppen alkot, miközben nem feledkezik meg egy pillanatra sem arról, hogy emberekkel dolgozik együtt, akiknek vannak vágyaik, művészi elképzeléseik, sokszor sorsuk, gondjuk-bajuk. Erről a legfeszítettebb munkatempóban sem feledkezik meg. Színészei, a korszak legnevesebbjei, azért szerettek vele dolgozni, mert pontosan tudta, milyen az a figura, amit alakítani kell, amit az író megírt, amit a rendező megálmodott, de sose akarta a színészt ehhez a figurához baltával faragni. A színésznek lehetővé tette, hogy minél többet adjon saját egyéniségéből a szerephez. Ez az, amitől évtizedek múltán is élnek figurái, és ez az, amiért színészei szerették, és tették a művet életszerűvé, élvezhetővé, a közönség számára befogadhatóvá, szórakoztatóvá. Akik vele dolgozhattak: a napi munkában is érezték ezt a sokfelé irányuló figyelmet, szeretetet. Ez megsokszorozta stábjának erejét, energiáját, és ez kényszerít ma, hogy emlékezzek, emlékezzünk rá. –

Szabadság tér 17.
Babiczky Lászlónak nem ez az első könyve. Ajánlom figyelmetekbe a Szabadság tér 17-et. A szerző számtalan beszélgetést folytatott az alapítókkal, a televíziós hőskorszak meghatározó személyiségeivel. Archív fotókkal tűzdelt műve a jövendő kutatóknak is kitűnő forrás lesz.
Zsurzs Kati nemcsak gyerekként, hanem színésznőként is mellette nőtt fel:
– Szerettem vele dolgozni. Nem volt bennem görcs, drukk a forgatásokon. Úgy éreztem, ha ő rám bíz egy szerepet, akkor képesnek tart az eljátszására. Persze nem akartam neki csalódást okozni, szerettem volna látni, hogy elégedett velem. Szerettem volna megszolgálni a bizalmát, és én is a legmesszebbmenőkig bíztam benne: az értékítéletében, az instrukcióiban, az ízlésében, a tudásában, a tapintatában, a szeretetében. Sokat kaptam, és tanultam tőle.

Gyerekkoromban az egész család ott ült a tv előtt, amikor leadták az új filmjét. Izgultunk, hogy siker legyen! Akkor azt hittem, természetes, hogy a nézők a rendező miatt néznek meg egy tv-filmet. Csak később jöttem rá, hogy mekkora szó, hogy az ő neve azt is jelentette a tv előtt ülőknek, hogy parádés szereposztásban láthatják a magyar és a világirodalom remekeinek az eredetihez hű és alázatos adaptációit úgy, hogy a filmek mégis az ő kézjegyét viselték.

Zsurzs Kati
Zsurzs Éva lányát az Abigél egyik szereplőjeként ismerte meg az ország, de számos más produkcióban is láthattuk. Szerette a munkáját, de – saját bevallása szerint – Kazimir Károly a Tháliában nem adott igazi női szerepet neki. Később tanította is a mesterséget.

Büszke voltam rá és vagyok ma is, amikor a csatornák ennyi év után is, sűrűn játsszák ezeket a filmeket. Elképzelem, ha élne, aggódva nézné az új és új vetítéseket, filmje vajon kiállja-e az idő próbáját, vajon nem lassú-e, vajon lépést tud-e tartani az azóta rohanó világgal?! Élete utolsó éveiben is ezeket a kérdéseket tette fel, ha leadták egy-egy régebbi művét. Mit szólna akkor most, két évtizeddel később? A világ változott, felgyorsult, de a nézők még mindig szívesen nézik a Fekete várost, az Abigélt, a Feleletet, a Csongor és Tündét, az Othello Gyulaházánt és sorolhatnám.

Ezzel a könyvvel emlékeztetni és emlékezni szerettünk volna a Magyar Televízió egy letűnt, talán soha vissza nem térő gazdag korszakára, a fantasztikus színészekre, a remek szakemberekre és a kor egyik legnépszerűbb rendezőjére, akit úgy emlegettek: A Zsurzs.

De akik vele dolgoztak, azoknak Évike, az unokáinak pedig a Mami volt. –

Deszka
Nézőcsúcsot döntött Debrecenben a DESZKA, a kortárs magyar dráma idei fesztiválja! Itt olvashatsz róla részleteket!

 

 



Cikk nyomtatása | Hozzászólások |
Megosztás:

Hírek

Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!