Facebook hozzászólás
324

Te tudod, melyik a gagyi csoki? Megmondjuk, hogyan derítsd ki!

Megtéveszthet, de el is igazít a csoki csomagolása: az, hogy jól néz ki, nem jelent semmit, ám a feltüntetett összetevők már leleplezik azt, ha gagyi csokival van dolgunk. Persze az ilyenek sokszor olcsóbbak is, mint az igaziak. Éppen ezért vigyázzunk: a csokiutánzatokkal érdemes óvatosnak lennünk!

Amikor már megvettük, egyszerűen megvizsgálhatjuk, hogy valódi csokiról, azaz kakaóvajas termékről van-e szó. Ha az első néhány másodpercben „csokoládésak” leszünk, amikor megfogjuk, akkor valószínűleg nem csokoládét tartunk a kezünkben. A kakaóvaj ugyanis a keményebb, kevésbé olvadó növényi zsiradékok közé tartozik – mondta el Szigeti Tamás, a Wessling Hungary Kft. független laboratórium értékesítési és üzletfejlesztési igazgatója a Mindenár.hu-nak.

A kakaó szárazanyag-tartalom is fontos – Kép: Pixabay

Tehát az a csoki, amelyik gyorsan olvad, valószínűleg nem csoki. A nem kakaóvajjal, hanem keményített növényi zsiradékkal készített termékek „csokoládés”– bevonómasszás – része ugyanis olvadékonyabb, „szappanosabb” érzést kelt.

Persze ennél egyszerűbben is ki lehet deríteni, hogy melyik a valódi csoki, és melyik nem az. Csak a kakaóvajat kell megkeresni csomagoláson lévő feliratok között. Az értékesebb – vagy legalábbis élelmiszer-biztonsági szempontból jobb alapanyagokból készült – csokik ugyanis arról ismerhetők fel, hogy az összetevők között jelentős mennyiségben szerepel a kakaóvaj és kakaó szárazanyag-tartalom.

A növényi zsiradékkal készült csokiutánzatok sokszor olcsóbbak, mint az igaziak, de hiába azok, nem érdemes megvenni őket. Ha nincs elég pénzünk a jobb minőségű termékekre, inkább ritkábban vegyünk csokit, de a minőségből nem szabad engedni! Ugyanis érdemes óvatosnak lennünk ezekkel a gagyi csokikkal.

Mik azok a transzzsírsavak?
Már megszoktuk, hogy van jó meg rossz koleszterin, meg jó és rossz zsírsav. A jók a többszörösen telítetlenek, mint az omega-3 és az omega-6, a rosszak pedig a transzzsírsavak. De mik ezek, és hogy kerülnek az ételünkbe?

A bevonómasszáknak ugyanis – csakúgy, mint a habporoknak, az olcsó tortakrémeknek, a „kávéfehérítőknek”, amelyeknek semmi közük a tejszínhez, vagy bizonyos édes sütőipari termékeknek – magasabb lehet transzzsírsav-tartalma. A transzzsírsavak túlzott fogyasztása pedig komoly kockázati tényezőt jelent a szív- és érrendszeri betegségek szempontjából. De nem csak a koleszterinszint növelése miatt: egyéb, az érrendszert érintő, emellett a szervezet regenerálódását is csökkentő káros hatásai vannak. Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) intézet az elmúlt öt évben nyolcszázhúsz élelmiszerben vizsgálta a transzzsírsav-tartalmat, és jellemzően a csokibevonóval készült termékek, a szaloncukrok és a cukrászsütemények esetében volt magas ez az érték. Magyarországon – az unióban harmadikként – ez év februárjától szabályozzák az élelmiszerekben lévő transzzsírsavak mennyiségét. (Forrás: Mindenár.hu)



Facebook hozzászólás
További cikkek

Hozzászólás zárolva.

GASZTRO

KUL-TOUR

1 / 158

ÉLET-MÓD

Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!