Véralvadásgátlók és a gyerekvállalás

A véralvadásgátlók szerepe az érelzáródást okozó vérrögök kialakulásának megakadályozására szolgál, így a trombózis prevenciós kezelésének alappillére. A véralvadásgátlókat hatásmódjuk alapján 3 nagy csoportra lehet őket osztani.

Kumarinok: a véralvadási faktorok képződéséhez szükséges K-vitamin hatását gátolják. A K-vitamin a prothrombin és még néhány véralvadásban szereplő fehérje termelődésében játszik fontos szerepet.

Heparin típusú készítmények: a vénába adható heparin és a bőr alá adható rövid láncú heparinok (LMWH) a szervezet természetes véralvadásgátló molekuláinak – antithrombin III – fokozott aktiválásával hatnak, és a véralvadásban szereplő anyagok – az X és a thrombin molekula – aktivitását indirekt módon gátolják.

Xa-faktor és a  thrombin (IIa) hatását direkt módon gátló gyógyszerek: ezeket a 4–6 éve forgalomba került szereket új típusú, szájon át szedhető véralvadásgátlóknak nevezzük (NOAC).

Annak ellenére, hogy a trombóziskészség terhesség és gyermekágy ideje alatt fokozódik, azok is bátran vállalhatnak gyereket, akiknek már volt trombózisuk, illetve szerzett vagy öröklött trombózishajlamuk van, és emiatt véralvadásgátló kezelésben részesülnek.

Természetesen véralvadásgátlásra a várandósság során is szükség van, viszont nem mindegy, milyen készítményeket használ a beteg. Ugyanis vannak olyan gyógyszerek – a kumarinszármazékok és az új típusú készítmények –, amelyek átjutnak a méhlepényen, és a magzat egészségét, csontfejlődését veszélyeztethetik, főleg a 8–11.hétben). Így tehát nagyon fontos, hogy még idejében tájékoztassuk az orvosunkat a gyermekvállalás szándékáról, hiszen ha valaki úgy szedi a véralvadásgátló tablettáját, hogy közben már állapotos, akkor esetleg a terhesség megszakítása is indokolt lehet – figyelmeztet dr. Szélessy Zsuzsanna,a Trombózisközpont hematológus főorvosnője.

Természetesen, ha betartjuk az orvos utasításait, akkor biztonsággal vállalhatunk gyereket, és félelem nélkül élvezhetjük a várandósság minden pillanatát. Ilyenkor az orvos LMWH injekció alkalmazását írja elő, amelyet a kismamának a szülés után még minimum 6 hétig a hasába kell adnia magának (a szülés után 12 órával szokás újra beadni az alvadásgátló injekciót).

A szülés megindulásakor tájékoztatni kell az orvost, hogy a kismama mikor adta be utoljára magának az injekciót! Az  LMWH biztonságos mind a babára, mind az anyára nézve, ezért alkalmazzák terhességben a trombózis megelőzésére. Fontos hangsúlyozni, hogy a kismama állapotának folyamatos monitorozása elengedhetetlen, így rendszeres orvos–beteg konzultáció szükséges a várandósság során! (Forrás: Trombózisközpont)