Facebook hozzászólás
176

Súly(os) gondok

Fogynom kéne, de már annyiszor próbáltam, s a legbiztosabb kúra után is elég hamar visszajönnek rám a kilók. Alig eszem, engem még a víz is hizlal, teljesen tehetetlennek érzem magam, nem tudom, mihez kezdjek egyre növekvő úszógumimmal és terebélyesedő hasammal, csípőmmel. Ugye, többeknek ismerősek a fenti gondolatok? Bizony sokan vannak, akiknek nap mint nap komoly küzdelmet jelent megbirkózni gyarapodó súlyukkal…

Számtalan fogyókúrás recept kering kézen-közön, ráadásul ma már sokan az internetről gyűjtik be a legújabb, sokat ígérő diétás programot, hogy vasfegyelemmel belekezdjenek „végleges eredményt” hozó fogyókúrájukba. Ám nem sokkal a kúra befejezése után ismét elkezdenek szép lassan, alattomosan visszavándorolni a rettegett kilók, újra előkerül a nagyobb méretű ruha, az övet is eggyel odébb kell becsatolni… Vagyis igen kevesen tudják, hogyan tartsák meg hosszabb ideig az elért karcsúbb alakot. Lefogyni ugyanis gyerekjáték, a művészet ott kezdődik, hogy meg is őrizzük, amit kínkeservvel elértünk.

Ami a szemnek nem látható

Noha legtöbben elsősorban külsejük miatt szánják rá magukat a legbrutálisabb és sokszor kínszenvedést is okozó kúrákra, a súlyfelesleg sokkal komolyabb problémát jelent, mint ami szemmel látható. A hozzá társuló betegségek (magas vérnyomás, érelmeszesedés, cukorbetegség, köszvény, zsírmáj) többsége eleinte szép csendben, komolyabb panaszok nélkül rombolja szervezetünket. Amikor ezek tünetei már megjelennek, a baj sokkal nehezebben kezelhető, mint ha időben megelőztük volna kialakulásukat.

A nyugati ipari országokban a súlyfelesleggel küszködők száma az utóbbi 20 évben jelentős számban megugrott – s ez arra utal, hogy itt nemcsak genetikai adottságról van szó, hanem tagadhatatlanul komoly szerepe van az életmódnak. Ezekben az országokban általában a lakosság 40-50%-ának nagyobb a súlya a még normál tartomány felső értékét jelző 25 kg/m2 BMI-nél (BMI = testtömegindex – kg/m2). A legtöbb súlyproblémával küszködő ember az 50–70 éves korúak közül kerül ki, ami elsősorban annak köszönhető, hogy ilyenkor megváltozik a hormonháztartás, csökken a kalóriaigény, emellett ebben a korcsoportban jóval kisebb a fizikai aktivitás is. Különösen komolyan kell venni a gyermekkori és fiatalkori elhízást, mert ebben az esetben a korai szövődmények és a betegségek kialakulási kockázata különösen magas.

A civilizált országokban kezelt egészségügyi problémák legjelentősebb százalékát az elhízás és a hozzá társuló anyagcsere-betegségek teszik ki. Amerikában például kétszer akkorára rúg a kövérség miatt kezeltek gyógyításának biztosítókra jutó anyagai terhe, mint a szintén drámai problémákat okozó dohányzásé. Németországban is jelentős terheket ró a társadalomra ez a probléma.

Ezért az elhízást és az evési kényszert legalább annyira komolyan kell venni, mint más szenvedélybetegséget – legtöbb ember esetében az evés, a csoki, a süti vagy a nassolás szenvedély…

A súlygondok ugyan más-más mértékben, de minden esetben növelik a megbetegedési arányt. Ha a testtömegindex csak 10%-kal emelkedett, azaz 22-23% (a normál BMI 20%), még jók a megelőzés és a súlyosabb szövődmények elkerülésének kilátásai. Ám ha ez ennél akár csak kicsivel magasabb, akkor nemcsak a magas vérnyomás és érelmeszesedés, hanem a daganatos betegségek, a trombózis és különféle kopásos, gyulladásos ízületi betegségek kialakulására is nagyobb az esély. Legfrissebb tanulmányok szerint az agyvérzés rizikója nőknél 27%-os BMI-nél már 70%!

Jó tudni!

Az elhízásnak is vannak fokozatai, amelyek arányosan más és más terhet rónak a szervezetre:

  • ha a BMI nagyobb, mint 25 kg/m2  – súlyfeleslegről beszélünk (1. fokozat)
  • ha a BMI nagyobb, mint 30 kg/m2  – elhízásról beszélünk (2. fokozat)
  • ha a BMI nagyobb, mint 40 kg/m2  – extrém elhízásról beszélünk (3. fokozat)

A derékbőség is árulkodó jel lehet, ha meghaladja az alábbi értékeket, feltétlen komolyan oda kell figyelni evési szokásainkra:

  • ha nőknél nagyobb, mint 88 cm
  • ha férfiaknál nagyobb, mint 102 cm

A rizikó megítélését segítheti a cm-ben mért derék- és csípőbőség aránya is, feltétlen változtatni kell életmódján, az alábbi értékek esetén:

  • ha nőknél a derék/csípőbőség hányadosa nagyobb 0,8-nál
  • ha férfiaknál a derék/csípőbőség hányadosa nagyobb 1-nél

 

Férfias vagy nőies jellegű?

A súlyfelesleg mértékén kívül nem mindegy az sem, hogy milyen jellegű, formájú az elhízás, vagyis hogy inkább a hasunk vagy a fenekünk gömbölyödik ki.

  • Ha a feleslegben felrakódott kilók inkább a has tájékán láthatók, akkor férfias vagy zsigerekre kiterjedő elhízásról beszélünk.
  • Ha viszont inkább a csípők szélesednek ki, akkor nőies és inkább a bőr alatti szöveteket érintő az elhízás.

Az előbbi egészségügyi szempontból sokkal hátrányosabb, mert a maszkulin típusú elhízás esetében a feleslegben felhalmozott zsírszövet a zsigerekben, erekben rakódik le leginkább. Érdekes módon ebben a formában lassúbb a sejtek zsírfelhasználása, lebontása, viszont gyorsabb a zsírok felszívódása és elraktározódása.

A táblázatban található értékek segítenek megítélni, hogy ki mekkora kockázatnak van kitéve.

Beszédes adatok

A súlyfelesleg és az elhízás esetén kialakuló betegségek kockázatát mutatják az alábbi adatok.

  • Ha a BMI nagyobb, mint 30 kg/m2, a szív-és érrendszeri betegségek kialakulási esélye 3-szor nagyobb.
  • Már 5-8 kg súlyfelesleg elegendő ahhoz, hogy a magas vérnyomás rizikója 25%-kal nagyobb legyen.
  • Akiknél a BMI 23–25 kg/m2, azoknál a szív-és érrendszeri betegségek rizikója 50%-kal nagyobb.
  • Bár a 21–24,9 kg/m2-es BMI az orvosi táblázatok szerint még a normál tartományba esik, a legfrissebb vizsgálatok alapján hosszú távon már 22 kg/m2-es érték is elegendő az érelmeszesedési folyamatok felgyorsulásához.

Az elhízás fokozza a nem anyagcsere jellegű betegségek kialakulásának lehetőségét is, például:

  • mellrák
  • méhnyakrák
  • vesedaganat
  • hasi daganatok: hasnyálmirigy-, vastagbél-, epehólyagrák

A villámdiéták nem segítenek

A hölgyek jobban figyelnek vonalaikra, ezért kevesen vannak, akik valamilyen rövidebb-hosszabb fogyókúrás programot nem végeztek már. Kitartás és időhiány miatt a legtöbben villámdiétákat és koplalókúrákat választanak, melyek során azonban szinte csak vizet és fehérjét veszít a szervezet. Ez ugyan okozhat látványos súlyvesztést – nem nehéz leadni 4-5 kilót sem egy hét alatt, ha nagyobb mennyiségű ödémák halmozódtak fel a helytelen életmód miatt a szövetekben –, ám hosszú távú eredmény nem remélhető tőlük. Ha emiatt ezek a diéták gyakran megismétlődnek, vagy jelentős étrendi megszorításokra határozza el magát valaki, akkor viszont (ásványok, vitaminok, rostok, enzimek hiánya miatt) hiánytünetek kialakulásától kell tartani.

Valódi eredményt az orvosi felügyelet mellett végzett intenzív diétától és az azt követő konzekvens étrendváltástól, életmódreformtól lehet csak remélni.

Egyszer fent, máskor lent

A fogyást követő hízás és az emiatt állandóan megismételt fogyózás komoly veszélyekkel járhat. Az elhízással és fogyókúrázással foglalkozó tanulmányok szerint a jo-jo effektus, tehát a testsúly állandó ingadozása a sokszorosára emeli a fentiekben felsorolt betegségek kialakulásának veszélyét. A szervezet valószínűleg takarékosabb üzemmódra áll be, vagyis a korábbiaknál még gondosabban és gyorsabban raktározza el az elfogyasztott zsírokat, szénhidrátokat

A rendszertelen étkezés és különösen az estére hagyott főétkezés az egyik főbűnös a legtöbb érintett esetében. S ha ehhez még családi hajlam is társul, akkor szinte biztosan várható, hogy rövidesen sokkal nagyobb méretű ruhákkal kell bővíteni a ruhatárat.

Nőknél gyakran a terhesség alatt ugrik meg különösen a testsúly, s legtöbben nem tudnak már utána lefogyni. Pedig ilyenkor is rengeteget segít a rendszeresség, mert megóv az ellenőrizetlen nassolástól és a kiéhezettség miatti mértéktelen „zabálástól”. Minden vizsgálat azt igazolja, hogy semmi nem segíthet jobban ebben az esetben sem, mint az életmódváltás: rendszeres és kiegyensúlyozott étkezés, bőségesebb mozgás. Ugyanez vonatkozik a klimaktérium táján jelentkező elhízásra is. A középkor táján feltétlen számolni kell azzal, hogy csökken a kalóriaigény, emiatt tehát nem lehet ugyanannyit enni, mint régen. Viszont még többet érdemes mozogni, ha meg akarjuk őrizni szellemi és testi fittségünket, rugalmasságunkat.

Tévézés közben gyorsabban rakódnak ránk a fölösleges kilók!

Különösen gyerekkori elhízás esetén figyelhető meg, hogy a rendszeres tévézés és a komputer előtti ücsörgés milyen kedvezőtlenül hat a súlyra. A napi 4-5 órás tévézés és számítógépezés átlagosan 4,6-szer nagyobb mértékben fokozza a súlygyarapodás mértékét, mint a maximum 1-2 órás képernyő előtt ülés. Ennek oka egyértelműen az, hogy csemetéink ez alatt sokkal több csokit, chipset, sütit és olajos magot falnak be, illetve egészségtelen és kalóriadús szénsavas és dobozos italokkal oltják szomjukat. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy a tévé és a monitor előtt kuksolás alatt szinte semmit nem mozognak, nem meglepő, ha már 7-8 éves korukra többen jelentős súlyfelesleggel „büszkélkedhetnek”.

Az elmúlt 10 évben szerte a világon átlagosan 80%-kal nőtt a túlsúlyos és kifejezetten kövér gyerekek száma. Az európai országokban pedig ma a gyermekek legalább 20%-a elhízott. Sajnos a korai elhízás nagymértékben felgyorsítja a szövődmények megjelenését, elsősorban amiatt, hogy gyerekkorban gyorsabban szaporodnak a zsírsejtek, és a térfogatuk is jelentősen megnő a túlzott zsírfogyasztás hatására. Így azok, akik már gyerekkorukban kövérek voltak, sokkal több és nagyobb zsírsejttel rendelkeznek, mint a felnőttkorban elhízottak. Emiatt számukra a testsúly karbantartása nagyobb megpróbáltatást jelent, és több önuralmat igényel. Nem lehet hát eléggé hangsúlyozni a szülők felelősségét és az általuk mutatott példa jelentőségét.

Sokkal könnyebb a kicsik testsúlyát korrigálni, ha nem állandó büntetésként vagy megvonásként élik meg a fogyózást, hanem az egész család velük együtt reformálja meg étrendjét. Eltűnik a szekrényből a csoki, a chips, a lekváros üveg, az egészségesnek hirdetett tejes csoki és mesterségesen édesített gyümölcsjoghurt, s helyettük gyümölcs, friss saláták, főzelékek, barna kenyér, magos kifli és müzli kerül az asztalra – s apraja-nagyja egyaránt ezt eszi. Az esti tévézést felváltják a közös családi kocogások, játékos sportok (tollaslabdázás, teniszezés, pingpongozás…). Hétvégékre családi túrázást és nem pattogatott kukoricás-kólás mozizás tervez be apu.

Ne feledjük, a szülői minta mindennél fontosabb!

Forrás: www.balaicza.hu



Facebook hozzászólás
További cikkek

Hozzászólás zárolva.

ÉLET-MÓD

1 / 3 454

KUL-TOUR

1 / 158

ÉLET-MÓD

Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!