Cikk nyomtatása | Hozzászólások |
Megosztás:
2018. november 24. 06:45 | PP-Eletforma

FÜSTMENTES NAP

Mióta füstölgünk? … És minek?

A nemzetközi Füstmentes Nap célja, hogy minden november harmadik csütörtökén egyetlen napra minden dohányos letegye a cigarettát. Az eredeti ötlet 1971-ből, Massachusetts állam kormányzójától származik, amelyet néhány évvel később az Egészségügyi Világszervezet is magáévá tett és nemzetközi nappá nyilvánított.

 

De mióta is dohányzunk?

A dohányzás szokása az Amerikában élő indiánoktól ered, akik a szárított dohányleveleket szívtak el növények levelébe csavarva. A szokást az Amerikába érkező telepesek hozták át Európába. Magát a dohány növényt Jean Nicot honosította meg Európában, innen ered a dohánytermékek alapjául szolgáló dohánycserje (Nicotiana tabacum) elnevezése is. A dohányzás szokása először Portugáliában, Spanyolországban, Olaszországban, Kelet-Európában, Angliában, Németországban, Svájcban, Ausztriában, majd a Török birodalomban, Lengyelországban és Oroszországban is elterjedt. A dohányt eleinte élvezeti szerként használták a bódító füstje miatt, de gyógynövényként és dísznövényként is számon tartották.

Füstmentes Nap, Kép: Shutterstock

Füstmentes Nap, Kép: Shutterstock

Az idők során a kezdetben növényi levélbe csavart „cigaretta” több átalakuláson, fejlődésen esett át: tubákolás, pipázás, szivarozás, szivarozás és végül a cigaretta ma is ismert és elterjedt formája, de ez már a XIX. század közepére tehető. Azonban csak lassan, az 1920-as években született meg az a felismerés, miszerint a dohányzás összefüggésben lehet a tüdő megbetegedésével, a tüdőrákkal. Az azóta eltelt időszakban egyre több kutatás folyt a témában, és immár bizonyított a dohányzás és a tüdőbetegségek közötti összefüggés.

Tulajdonképpen mi okozza az ártalmakat?

A cigarettában – vagy a többi dohánytermékben – alapvetően háromféle káros anyag található: nikotin, valamint az égés során keletkező kátrány, szénmonoxid. A nikotin a függőséget alakítja ki a szervezetben, az égéstermékek közül a kátrány gyulladást, daganatokat okoz, a szénmonoxid pedig gátolja a szervek oxigénellátását. A káros anyagok azonban nemcsak a dohányosra hatnak, hanem a környezetében élőkre, azaz a passzív dohányosokra is.

A dohányzás több mint húszféle megbetegedés kialakulásában és e megbetegedések okozta halálozásban játszik vezető szerepet. A szív- és érbetegségek 25-30%-a, a krónikus hörgőgyulladás és tüdőtágulat okozta halálozások 75%-a, a tüdőrákos halálozások mintegy 90%-a tulajdonítható közvetlenül a dohányzásnak.

TBC – már nem népbetegség, de…
Tüdőnk egészsége: a tbc már ritka, de van több olyan betegség, amit komolyan kell venni. Nem véletlen, hogy az Európai Tüdőgyógyász Társaság 2010-et a tüdő évének nyilvánította, felhívva ezzel is a figyelmet a világszerte több százmillió embert érintő krónikus tüdőbetegségek jelentőségére, és arra, hogy bár a legtöbb tüdőbetegség gyógyítható, a megelőzés a leghatékonyabb módszer ezek kivédésére. Igaz, ennek már nyolc éve, azonban aktualitása vitathatatlan. A tüdő betegségeit komolyan kell vennünk, hiszen a tüdő az egyik legfontosabb szervünk. A tüdő három veszélyes betegségéről szól a WEBBeteg.hu összefoglalója.

A dohányzás okozta leggyakoribb betegségek – a COPD és a tüdőrák

A COPD (krónikus, obstruktív tüdőbetegség) egy hosszan tartó, a tüdő fokozatosan súlyosbodó, visszafordíthatatlan károsodásával járó betegség. Kiváltó oka elsősorban a dohányfüst, de egyéb tényezők – a tartós légszennyezettség, a kemikáliák, az allergia, a légúti fertőzések – is elősegíthetik a kialakulását. A COPD fő tünetei a krónikus köhögés és a nehézlégzés, de a tünetek könnyen összetéveszthetők a hörghurut vagy a tüdőgyulladás tüneteivel.

A COPD jelenleg nem gyógyítható, a kezelése az állapot rosszabbodásának megakadályozására és lassítására, illetve a rohamszerű állapotromlások, az úgynevezett exacerbációk megelőzésére szolgál. A megelőző, fenntartó kezeléskor alkalmazhatók különböző hatásmechanizmusú hörgőtágítók és gyulladáscsökkentők.

A tüdőrák világviszonylatban a leggyakrabban előforduló rákféleség, amely az esetek 90%-ában a dohányzás számlájára írható. A tüdőben megjelenő daganat eleinte nem jár fájdalommal, a beteg tünetmentes. A tünetek fokozatosan jelennek meg, elsőként sok esetben tartós, száraz köhögés, véres köpet jelentkezik. Minél korábbi stádiumban sikerül a tüdőrákot diagnosztizálni, annál nagyobb az esély arra, hogy személyre szabott, célzott terápiával legyőzhető a betegség, vagy hosszabb ideig fenntartható a megfelelő életminőség.

(Forrás: www.rakliga.hu)

Kávé, cigi, alkohol, stressz – na, ezt mind nem kéne!
Szenved a stressztől a magyar lakosság 61%-a. 13%-uk pedig rendszeresen tapasztal szorongásos tüneteket. Az azonos arányban résztvevő nők és férfiak csupán negyede éli mindennapjait feszültségmentesen, a legnagyobb terhelést a 20-29 éves korosztály éli meg.


Cikk nyomtatása | Hozzászólások |
Megosztás:

Test és lélek

Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!