Jobb félni…
Csak egészség legyen! – szól a régi mondás, amelynek igazára legtöbbször akkor döbbenünk rá, amikor elkap bennünket valamilyen nyavalya. Túl azon, hogy a betegség veszélyes, rontja a közérzetet, a környezetünkre is kihat, a családi életre éppúgy befolyással lehet, mint a munkahelyi lehetőségekre. Mindenképpen megéri – még akár anyagi szempontból is -, hogy tudatosan vigyázzunk az egészségünkre. Hogy megint csak egy mondást idézzünk: jobb megelőzni a bajt!
Amikor nincs baj, az emberek többsége kevésbé érzi fontosnak, hogy odafigyeljen magára. Úgy véli, az egészség „természetes adottság", ami „jár" neki. A figyelmeztetések a tévében nem rá vonatkoznak, az egészséges életmódra felhívó kampányok mellett elsétál anélkül, hogy észrevenné azok jelzéseit. Amikor pedig megbetegszik, értetlenkedik. Olyan egészségesen élek, állítják sokan. De vajon tényleg okosan szervezzük az életüket, tudatosan irányítjuk a mindennapokat?
Az életmód a meghatározó
Amíg egészségesek vagyunk, nemigen tesszük fel magunknak a kérdést, hogy mennyire vagyunk fittek, egészségesen táplálkozunk-e, kellően odafigyelünk-e önmagunkra a hétköznapokban. Pedig az őszinte válaszok sok mindent elárulnának. Azt is fontos átgondolni, hogy belefér-e a mindennapokba a testmozgás, a relaxálás, a séta a friss levegőn, vagy lazításként csupán a puha karosszék és a televízió marad.
Egészségi állapotunk negyedrészt genetikai adottságainktól, ugyanilyen arányban környezetünktől függ, ötven százalékban viszont saját életmódunktól. A prevenció, a betegségek megelőzése a mindennapokban napi fizikai aktivitást és egészséges táplálkozást jelent.
A tudatos étkezés alapvetően meghatározza a testünk környezeti ingerekre adott reakcióit. Manapság sokkal több cukrot és mesterségesen előállított élelmiszert fogyasztunk, mint korábban az emberiség történetében bármikor. Éppen ezért mindennél fontosabb, hogy napi ötször friss zöldség és gyümölcs jusson a szervezetbe, legalább két liter vízre és elegendő rostanyagra is szükségünk van. A Magyar Gyermekorvosok Társasága szerint napi 4-5 deci tejalapú italt vagy annak megfelelő tejterméket – 3 deci joghurt, kefir, 5 deka túró, 2-3 deka sovány sajt – kell fogyasztani egész életen át ahhoz, hogy csontjaink elég erősek maradjanak. Az olajos magvak – dió, szezámmag, mák – szintén jó kalciumforrások. A kalcium azonban nem csak a csontok keménységéért felel. Döntően hozzájárul az izmok, az idegrendszer, a véralvadás és néhány enzim működéséhez is.
Szomorú tény, hogy Magyarországon az emberek többsége nem fogyaszt teljes kiőrlésű gabonát, kivéve, ha felhívják rá a figyelmét a kórházban például azért, mert szívinfarktust kapott. Holott ezek a rostok megakadályozzák a zsírok és a koleszterin felvételét a belekből, így éppen a betegségmegelőzésben lenne fontos szerepük.
Hozzászólás zárolva.