Cikk nyomtatása | Hozzászólások |
Megosztás:
2018. február 22. 08:00 | PP-Eletforma

VERTIGO - SZÉDÜLÉS

Azt se tudom, hol áll a fejem?

A vertigo jellegzetesen forgó irányú szédülés, a beteg úgy érzi, hogy ő forog, vagy a környezete forog körülötte, pedig valójában mozdulatlanul áll, ül vagy fekszik. A szédülés más típusainál inkább bizonytalanság érzés jelentkezik, vagy a beteg attól fél, hogy elájul. Bármelyik típusú szédülésről is legyen szó, közös vonásuk, hogy nagyon ijesztő lehet a beteg számára, sokszor nehéz elkülöníteni az alaptüneteket, a félelem miatt kiváltott pánik tüneteitől. Ha ilyen panaszaink vannak, a szédülés körülményeit, kiváltó okokat, lefolyást jól meg kell figyelni és mielőbb orvoshoz fordulni! Dr. Fülöp Györgyi fül-orr-gégész, audiológust, a Fül-orr-gégeközpont orvosát a különbségekről és a vertigo kiváltó okairól és kezeléséről kérdeztük. 

Kiszáradás is okozhat szédülést

A vertigo előfordulása a népességben jellemzően az életkor előrehaladtával nő. A 65 év felettieknél már 80%-os a szédülés előfordulásának a gyakorisága. Nagyobb felmérések eredményei azt mutatják, hogy a sürgősségi osztályokra szédüléssel érkező betegek esetén, a háttérben a legnagyobb arányban a kiszáradás, vagy a csekély folyadékbevitel áll. Az egyensúlyszervünk megbetegedései általában jól körülírt tüneteket szoktak okozni, tipikusan zajló időbeli lefolyással, ez nagyban segíti a diagnózis felállítását.

Migrénes fejfájás miatt szenvedő hölgy, Kép: pixabay

Kép: pixabay

Egy egyszerű gyakorlattal is kezelhető?

A vertigo egyik típusa, a jóindulatú helyzeti szédülés (BPPV) akkor jelentkezik, ha a belső fülben egy apró mészkristály leválik a helyéről és a fej bizonyos irányú mozgatásakor elmozdul a félkörös ívjáratokban, egy igen rövid ideig tartó, ám annál hevesebb szédülést okozva. Ilyenkor a szédüléses tüneteket egy mozdulatsorral igyekszünk a rendelőben kiváltani, ezzel igazolni a diagnózist. Ez esetben valóban jó eredményeket lehet elérni egy egyszerű mozgássorral, az ún. Epley-manőver segítségével – magyarázza dr. Fülöp Györgyi. A kezelőorvos az érintett ívjáratnak megfelelő tornát betanítja a betegnek, aki később otthonában – segítséggel – el tudja végezni a megadott rendszerességgel. Bár nem ritka kórképről van szó, mégis sajnos gyakrabban hangzik el ez a diagnózis napjainkban, mint az indokolt lenne.

Kihez forduljon a panaszaival?

Habár szédülés több okból is jelentkezhet, elsőként mégis a fül-orr-gégészeti vizsgálat javasolt. Ennek célja, hogy eldöntsük, hogy a szédülés hátterében perifériás- tehát fülészeti-, vagy centralis, tehát neurológia eltérés áll-e, esetleg egyik sem. Az eredményektől függően javaslat születhet további vizsgálatokra, például neurológiai, belgyógyászati, kardiológiai, vagy szemészeti irányban, de előfordul, hogy a leghasznosabb, ha pszichológushoz irányítjuk a pácienst.

(Forrás: Fül-orr-gégeközpont)

Ni csak, ki hall ott?
A kismamák rettegett rémálma, hogy a babájával nem lesz minden rendben. A szülés pillanatában a legtöbben már megnyugodnak, hiszen látják, alaptalanul aggódtak. Sajnos azonban egyes problémák – például a hallásnál fellépők – később is kialakulhatnak, amik ellen azonban még a várandós korszakban lehet tenni. A témában Ratkó Tünde szülésznő van segítségünkre.


Cikk nyomtatása | Hozzászólások |
Megosztás:

Test és lélek

Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!