Facebook hozzászólás
849

6 fontos kérdés a trombózisról

A fogamzásgátló tabletták és a helytelen életmód következtében egyre gyakrabban alakul ki mélyvénás trombózis. Bár ez az életveszélyes szövődményekkel járó állapot benne van a köztudatban, sokakban felmerülhetnek bizonyos kérdések a betegséggel és annak kezelésével kapcsolatban.

A mélyvénás trombózissal kapcsolatban leggyakoribban felmerülő kérdésekre Prof. Blaskó György,a Trombózisközpont véralvadási specialistája adja meg válaszokat.

Az extrém sportoktól jobb búcsút venni – Kép: Wikimedia

1. Mennyire veszélyes?
A mélyvénás trombózis veszélyes állapot, akkor beszélünk róla, amikor a mélyen fekvő vénákban vérrög alakul ki. Ez a trombus azonban leszakadhat, és a véráramba kerülve a tüdő artériájában akut elzáródást, tüdőembóliát okozhat, ami sajnos az esetek nem kis százalékában halálhoz vezet.

2. Honnan lehet tudni, hogy mélyvénás trombózisom van?
A mélyvénás trombózis típusos tünetei közé az adott végtag dagadása, livid elszíneződése és fájdalma áll. Általában ezekből a jelekből már valószínűsíthető a probléma, ami vérvétellel (DDimer szint) és Doppler ultrahanggal bebizonyítható. A baj azonban az, hogy vannak úgynevezett néma esetek is, amikor semmilyen panasz nem jelentkezik. Az ilyen lábon kihordott trombózisoknál több veszély is fenyeget: egyrészt hirtelen tüdőembólia léphet fel, másrészt évekkel később is poszttrombotikus szindróma (PTS) alakulhat ki.

3. Mennyi ideig kell véralvadásgátlón élni?
Azt, hogy pontosan meddig kell szedni az adott készítményt, nehéz megmondani, hiszen az sok mindentől, de elsősorban egyéni megítéléstől függ. Befolyásolja többek között az, hogy van-e a betegnek genetikai hajlama a trombózisra, vannak-e szövődményei, milyen életmódot folytat, vannak-e más betegségei stb. Vannak ugyan általános, konkrét szabályok a véralvadásgátlók szedésének időtartamára vonatkozóan, de fontos kiemelnünk, hogy minden, a kezelést módosító/felfüggesztő/abbahagyó döntés előtt a betegnél kötelező az egyéni rizikófelmérés, mert csak ennek alapján szabad ilyen döntést meghozni! Ez azért is fontos, mert egy rosszul beállított terápia többet árt, mint használ, így nagy problémákat okozhat.

4. Lehet-e sportolni a kezelés alatt? Nem továbbítódik ezáltal a vérrög a  tüdőbe?
Egyéni, hogy ki mikor térhet vissza a sportoláshoz, és a sportolás fajtája és intenzitása is fontos tényező. A diagnózis utáni pár hétben érdemes kerülni a megerőltető sportolást, ám mindez függ az állapot súlyosságától, van-e veleszületett hajlama az illetőnek a vérrögképződésre, esetleg van-e olyan egyéb betegsége, ami miatt megnő a trombózis, embólia létrejöttének veszélye. Amennyiben valakinek élete végéig véralvadásgátló gyógyszert kell szednie, akkor nem űzhet olyan sportokat, amelyek fejsérüléssel, illetve nagy testi ütközésekkel járhatnak, továbbá tiltottak az extrém sportok is.

Íme a tüdőembólia 4 tünete! Ne legyints rá!
Könnyen tüdőembóliát okoz a véráramba kerülő vérrög, így életmentő lehet a mélyvénás trombózis tüneteinek felismerése. Figyeljünk fel a jelekre, és ne legyintsünk a panaszokra! De milyen panaszokra? Megmondjuk!

Ha az alvadás gátló gyógyszer már elhagyható, akkor csupán a visszamaradt szervi károsodás szabhat határt a sportág kiválasztásában és intenzitásában. Jó esetben az első félév elteltével fokozatosan vissza lehet térni a korábbi edzéshez. És itt a lényeg a fokozatosságon van: senki ne legyen türelmetlen, ugyanis az apró ízületi és izomsérülések újabb trombózist okozhatnak! A fájdalom a legfontosabb figyelmeztető jel, ezért ha valaki kellemetlenségeket tapasztal, hagyjon ki egy edzést, és másnap legyen óvatosabb. Természetesen, ha a fájdalom nem múlik, forduljon orvoshoz!

5. Léteznek utána kellemetlen szövődmények?
A trombózis egyik szövődményeként igen gyakori az úgynevezett poszttrombotikus szindróma, ami a megelőző kezelések nélkül 8-10 éven belül (néha hamarabb) kialakul: az alsó végtag bőrének, felületes szöveteinek a vénás keringése fokozatosan romlik, végül nem, vagy igen nehezen gyógyuló lábszárfekélyek lépnek fel. Ezt az okozza, hogy a mélyebb vénák felé a keringés megszűnik, a visszaáramló vér új utakat (vénákat) keres magának. A PTS azért alakul ki, mert a mélyvénás trombózis utána nem számolják fel az okot, így a tönkrement vénabillentyűk ottmaradnak, és egy következő trombózis kiindulópontjai lesznek.

6. Mennyi az esélye annak, hogy újra kialakul? Hogy lehet megelőzni?
Sajnos, ha valakinél már egyszer kialakult trombózis, nagy esély van egy újabbra. Éppen ezért óriási jelentősége van annak, hogy kiderüljön, mi is vezetett az állapothoz. Ez lehet például daganat, fogamzásgátló tabletta vagy más hormonkészítmények, tartós immobilitás, cigaretta, kevés folyadékfogyasztás vagy akár genetikai hajlam is. Ekkor, ha lehet, meg kell szüntetni a kiváltó okot (például fogamzásgátló tabletta elhagyása), ám előfordulhat, hogy nem lehet – ilyenkor az esetek többségében élethosszig tartó antikoaguláns (váralvadásgátló) kezelésre van szükség. A legfontosabb azonban az, hogy az első trombózis után tudjuk, hogy a beteg életének hány százalékát töltötte INR 2-3 között! (A véralvadásgátlást az INR – international normalised ratio – mérésével végzik, INR  1 esetén a véralvadás normális.) Ha keveset, akkor a PTS nagyon valószínű, ha több, mint 80%-át, akkor e veszély nagymértékben csökken- teszi hozzá a professzor. (Forrás: Trombózisközpont)

Pitvarfibrilláció – életmentő lehet a véralvadásgátló kezelés
A pitvarfibrilláció, vagy más néven pitvarremegés az egyik leggyakoribb szívbetegség, a szívritmuszavar egyik formája. A probléma legsúlyosabb veszélye a szíven belüli vérrögképződés, ami akár halálos kimenetelű is lehet. De létezik prevenciós kezelés.


Facebook hozzászólás
További cikkek

Hozzászólás zárolva.

GASZTRO

PÉLDA-KÉP

1 / 258

ÉLET-MÓD

Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!