Cikk nyomtatása | Hozzászólások |
Megosztás:
2014. július 26. 11:00 | PP-Eletforma

Programajánló

11 érdekesség, amit még te sem tudtál a zseniális Leonardóról!

Neve még ma is fogalom, felismerései most is aktuálisak, időt állóak. Leonardo da Vinci titokzatos világából gyűjtöttünk össze érdekességeket, többek között arról is, hogy miért hagyta befejezetlenül művei nagy részét. Szerinted?

Leonardo da Vinci minden idők legtitokzatosabb embere. Érdeklődési köre határtalan volt, a festészettől kezdve a repülésen át az anatómiáig minden érdekelte. Te tudtál ezekről?

Különös figyelmet fordított a vállak és lábak izomzatának kidolgozására

1. A festészetet minden művészetnél előbbre sorolta, a szobrászatnál tökéletesebb kifejezési formának tartotta. Úgy vélte, hogy a költészet, amely egymást követő szavakból áll, nem képes egyszerre kifejezni mindazt, amit egy festmény nyújthat. A zene korlátja pedig a tünékenysége.
2.
Felismerte, hogy az ember arcáról leolvasható a jelleme és pillanatnyi érzései. Számtalan arcmimikai tanulmányt készített: ezek az idősebb férfiarcokat ábrázoló rajzok gyakran inkább groteszknek hatnak.
3. Leghíresebb műve, a Mona Lisa több szabályos „téglalapra” osztható. A festő több évig készítette a képet, így elképzelhető, hogy a kompozíció megalkotásakor matematikai pontossággal dolgozott.
4. Az Utolsó vacsora című falfestményén az apostolok arckifejezése annyira beszédes, hogy a művészettörténészek a „mozi” elődjeként emlegetik.
5. Megkezdett műveit sokszor hagyta befejezetlenül. A polihisztort annyi minden érdekelte, hogy mindig újabb és újabb vizsgálódásokba fogott.
6. Kortársai gyakran vádolták azzal, hogy kelletlenül fest, vagy felrótták neki, hogy késedelmesen készül el a megbízásaival: „Ha lassúsági versenyre kelnének a festők, bizonyára Leonardo győzne”.
7. Az idős Leonardóra hatással voltak a fiatal Michelangelo sikerei. Leonardo korábban elutasította a túlzottan izmos férfiaktok ábrázolását, mivel azok „dióval teli zsákra” emlékeztették. Az ifjú művész sikereit látva azonban szakított addigi nézeteivel, és a férfitestről készült tanulmányain különös figyelmet fordított a vállak és lábak izomzatának kidolgozására.
8. Véleménye szerint az egyes szervekhez meghatározott érzelmek kapcsolódnak. A sírásról azt vallotta, hogy a könnyek egyenesen a szívből jönnek, és hitt abban, hogy a megtermékenyítéshez a spermán kívül szellemi erő is szükséges, amely a lélekből származik.
9. Leonardo nemcsak úgy hébe-hóba boncolt, hanem legalább ötven éven keresztül szinte naponta foglalkozott anatómiai tanulmányokkal. Több mint 200 anatómiai fóliót (kétrét hajtott ív papírt) hagyott hátra, amelyeknek általában mindkét oldalán találhatók rajzok.
10. A legtökéletesebb formának a kört, illetve a gömböt tekintette. Úgy tapasztalta, ez az a forma, ami mindenütt jelen van. Anatómiai kutatásai során észrevette, hogy az anyaméh gömb alakú, és az emberi koponyáról is megfigyelte, hogy az is kör, illetve gömbformán alapul.
11. Jegyzeteit tükörírással írta, amelyeket így csak tükörből lehet elolvasni. Azóta a bal kezes tükörírást „Leonardo-kézírásnak” hívják. Sőt a legenda szerint képes volt az egyik kezével írni, a másikkal pedig rajzolni egy időben

Leonardo da Vinci különleges világával most közvetlenül is megismerkedhetünk az egyedülálló pécsi „Leonardo, a reneszánsz zseni” című tárlaton. Az eddig kizárólag Európán kívül – többek között a kaliforniai San Joséban és Tokióban – megfordult kiállítás gazdája a firenzei Galileo Tudománytörténeti Intézet. A kiállítás amellett, hogy bemutatja a polihisztor találmányainak közel 60 méret- és korhű mását, elénk tárja a lángelme legbelső titkait, amelyekről eddig talán még nem is tudtunk. Felhőtlen utazás a nyári napokon Leonardo gondolatvilágában, egészen szeptember végéig!

Gyerekjáték volt ellopni a Mona Lisa-t
Gyerekjáték volt a világ egyik leghíresebb festményének elrablása: nem kellett hozzá más, csak egy fehér köpeny, amelyet az alkotásokat másoló hobbifestők viselnek. Vincenzo Peruggia 1911. augusztus 21-én sétált ki a Louvre-ból, hóna alatt a Mona Lisával, Leonardo da Vinci híres mosolyú női portréjával, amely aztán csak több mint két évvel később – éppen száz éve – 1913. december 12-én került elő újra.


Cikk nyomtatása | Hozzászólások |
Megosztás:

Otthon

Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!