Facebook hozzászólás
251

Minden második budapesti jár múzeumba

Kórusok éjszakája, Múzeumok éjszakája, Színházak éjszakája mind-mind már országos méretűvé és jelentőségűvé nőtt események, bár e kulturális szórakozási formákat a többség egy szűk réteg privilégiumának gondolja. Egy 2016-os kutatásból viszont az derült ki, hogy a múzeumok és kiállítások látogatása a lakosság mintegy harmadának jelent kikapcsolódást.

Magyar Nemzeti Múzeum, Kép: wikimedia
Magyar Nemzeti Múzeum, Kép: wikimedia

Az elmúlt évben a lakosság valamivel több, mint egyharmada (35 százalék) járt valamely múzeumban, vagy kiállításon, amely 2015-höz képest (34,4 százalék) gyakorlatilag alig jelent változást. Míg 2015-ben a 15-19, valamint a 20-29 évesek jóval átlag feletti arányban fordultak meg múzeumokban, addig 2016-ban nem mutatkozott jelentős eltérés a korosztályok között. Ugyanez a kiegyenlítődés figyelhető meg a nemek tekintetében is: 2015-ben a nők számára némiképp népszerűbbnek bizonyult a múzeum- és kiállítás-látogatás, mint kikapcsolódási lehetőség, 2016-ban azonban a múzeumot, kiállításokat felkeresők aránya mindkét nem esetében a teljes lakosság körében mérthez hasonlóan alakultak.

Régiós összehasonlításban Budapest és a Közép-Dunántúl viszi a pálmát, hiszen az ott élők az átlagosnál nagyobb arányban kerestek fel múzeumokat és kiállításokat 2016-ban. Míg az Észak-Alföldön mindössze 24 százalék volt a múzeumokat és kiállításokat felkeresők aránya, addig minden második budapesti élt e kulturális kikapcsolódás lehetőségével.

Magyar Nemzeti Galéria, Kép: wikimedia
Magyar Nemzeti Galéria, Kép: wikimedia

Településnagyság és –típus tekintetében elmondható, hogy Budapesten kívül a nagyobb, azaz 50 ezer főnél több lakost számláló települések esetében volt átlag feletti a múzeum-, illetve kiállítás-látogatottság.

Kultúrafogyasztás és az internetes vásárlás

Az a múzeum, illetve kiállítás-látogatókról megállapítható, hogy ők az átlagosnál nagyobb arányban vannak jelen a napi rendszerességgel internetezők, illetve az interneten valamilyen rendszerességgel online vásárlók körében.

– Az egyre szélesebb kör számára elérhető internet a kultúrafogyasztást nem korlátozta, hanem éppen hogy elősegítette és támogatta – állítja Dörnyei Otília, a GfK ügyfélkapcsolati igazgatója. – Ezt tükrözi, hogy – amint azt a GfK Digital Connected Consumer tanulmányunk találta – a 15-59 éves lakosság körében majd 30 százalékra rúg a színház-, mozi-, illetve koncertjegyeket inkább az interneten vásárlók aránya. A fiatalok (15-29 évesek) körében ez az arány közel 40 százalék – mondta el a szakember.

Kumánia Retró – ilyen se volt még!
Nemcsak ibolyával vette magát körül Kisújszállás – ahogy a nótából eddig tudtuk -, hanem remek programokkal is! A Jász-Nagykun-Szolnok megyei település felzárkózott a hazai fürdővárosok sorába. Turisztikai, koncert és zenei programjaik igazi kikapcsolódást ígérnek a nyárra. Irány az Alföld és Kumánia!

A belépőjegyek online vásárlása ugyanúgy történik, mint egyéb termékek esetében, a fogyasztó élni kíván az online vásárlás adta előnyökkel, amelyek közé tartozik a vásárlás gyorsasága, egyszerűsége (gondolhatunk itt akár a készpénzkímélő online fizetésre is) és nem utolsó sorban kényelme. Ez az igény pedig hangsúlyozottan jelenik meg az internetet már igen széles körben használó fiatalabb korosztályok körében.

 



Facebook hozzászólás
További cikkek

Hozzászólás zárolva.

STÍLUS

1 / 630

PÉLDA-KÉP

1 / 258

ÉLET-MÓD

Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!