Cikk nyomtatása | Hozzászólások |
Megosztás:
2018. szeptember 14. 10:45 | PP-Eletforma

ENSZ-JELENTÉS

Minden kilencedik ember éhezik

Mintegy 150 millió fejlődésben visszamaradt gyermek él ma a világon, és folyamatosan növekszik az éhező emberek száma, ami 2017-re már elérte a 821 milliót. Ez annyit jelent, hogy minden kilencedik ember éhínségben szenved – derül ki az ENSZ 2018-as A világ élelmiszerbiztonsági és élelmezési jelentéséből. Alig történik előrelépés az alultápláltság és éhezés felszámolása ellen, pedig több száz millió ember egészsége forog kockán.

Évtizedek óta nem tapasztalt éhínség felé tart a világ. Az elmúlt három év alatt olyannyira megnőtt az éhező emberek száma, hogy sürgős beavatkozásra van szükség, ha 2030-ra el akarjuk érni a Fenntartható Fejlődési Célok éhezésre vonatkozó pontját (Sustainable Development Goal of Zero Hunger).

Éhező gyerekek, Kép: pixabay

Kép: pixabay

„A növekvő élelmiszer-bizonytalanság és az alultápláltság különböző szintjeire figyelmeztető jelek egyértelműen jelzik, hogy közbelépésre van szükség. Biztosítani kell, hogy senki ne maradjon le az élelmiszerbiztonságra és az alultápláltság felszámolására vonatkozó Fenntartható Fejlődési Célok elérésében.” – figyelmeztet az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezetének (FAO), a Nemzetközi Mezőgazdasági Fejlesztési Alapnak (IFAD), az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF), a Világélelmezési Programnak (WFP) és az Egészségügyi Világszervezetnek a vezetője a jelentés közös előszavában. „Ha 2030-ra egy éhség-és alultápláltság mentes világban szeretnénk élni, fejlesztenünk kell az élelmiszer-ellátó rendszereinket, illetve javítanunk kell az emberek megélhetési lehetőségein, válaszul az éghajlatváltozásra és a szélsőséges időjárásra” – mondták a vezetők.

A klímaváltozás hatása az éhezésre

Az éves ENSZ-jelentés megállapította, hogy a klímaváltozás, ami befolyásolja az esőzéseket és a mezőgazdasági idényeket, valamint a szélsőséges éghajlati jelenségek, mint az aszályok és áradások, mind kulcsfontosságú tényezői az éhínség növekedésének, ahogy a konfliktusoknak és a gazdasági lassulásnak is. Kimutatták, hogy az éghajlati szélsőségeknek kitett országokban magasabb az alultáplált emberek száma, ami tovább növekszik, ha a népesség nagy aránya a mezőgazdasági termeléstől függ. Az éghajlatváltozás már most aláássa a legfontosabb termények, például a búza, a rizs és a kukorica termelését a trópusi és mérsékelt éghajlati övezetekben, ami rövid időn belül élelmiszerhiányhoz vezethet.

Lassú haladás az alultápláltság felszámolásában

A jelentés szerint alig csökkent a fejlődésben visszamaradott gyerekek száma. 2017-ben majd 151 millió öt év alatti gyermek volt az alultápláltság következtében túl alacsony a korához képest, míg 2012-ben ez a szám 165 millió volt. Ázsiában még mindig kiemelten magas az alultáplált gyerekek száma, majdnem minden tizedik öt év alatti gyerek kisebb korához képest, míg ez az arány Latin-Amerikában és a Karib térségben egy a százhoz.

A jelentés szerint minden harmadik termékeny nő vérszegénységben szenved, számuk az elmúlt évben nem csökkent, a tünet gyakorisága az afrikai és ázsiai régiókban majd háromszorosa Észak-Amerikának. A vérszegénység jelentős egészségügyi és fejlődési következményekkel jár mind a nők, mind a gyermekük számára.

Ezt teszed, ha jót akarsz neki
Elsősorban anyatejes táplálással lehet megalapozni a kisgyermekek egészségét, hiszen az anyatej tápanyagtartalma és összetétele tökéletes, igazodik a baba mindenkori igényeihez. Az utóbbi 15 évben világszinten mégis szinte stagnált a kizárólagos szoptatás aránya, az újszülötteknek pedig majdnem a fele nem jut időben az egészséget megalapozó előtejhez. Felmérések szerint évente több mint 820 000 öt év alatti gyermek és 20 000 kismama halálában játszik szerepet a szoptatás hiánya.

Az egyik ember éhezik, a másik túlsúlyos

A túlsúlyos felnőttek száma egyre csak növekszik, ma már minden nyolcadik felnőttet érint a világon. A probléma Észak-Amerikában a legsúlyosabb, de Afrikában és Ázsiában is fokozatosan terjed a jelenség.

Az alultápláltság és az elhízás nemcsak egy országon belül fordulhat elő egyszerre, hanem olykor még egy háztartáson belül is. Sokak számára gondot okoz a megfelelő táplálékhoz való hozzájutás, például az ételek magas ára miatt, mások az ebből fakadó bizonytalanság következtében állandó stresszben élnek, továbbá nehézséget jelent a nélkülözéshez való pszichológiai alkalmazkodás is. Mindez magyarázatot adhat arra, miért magasabb a túlsúlyosság és az elhízás kockázata azoknál a családoknál, akiknél bizonytalan a táplálékhoz való hozzáférés.

Cselekedni kell

A jelentés szerint sürgős közbelépésre van szükség annak eléréséhez, hogy minden ember hozzájusson az alapvető tápanyagokhoz, és megszűnjön az alultápláltság. Kiemelt figyelmet kell fordítani a csecsemőkre, az öt év alatti gyerekekre, az iskolásokra, a kamasz lányokra és a nőkre, akiket különösen veszélyeztet, ha nem jutnak megfelelő mennyiségű vagy minőségű táplálékhoz.

A riport arra is felhívja a figyelmet, hogy fejleszteni kell a tápanyagszegény mezőgazdaságokat és azokat az élelmezési rendszereket, amelyek biztonságos és jó minőségű ételt adhatnak mindenkinek. Továbbá kiemeli, hogy nagyobb támogatást kell nyújtani azoknak az irányelveknek, amik elősegítik a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást és a katasztrófák kockázatának csökkentését.

(Forrás: UNICEF, Magyarország)



Cikk nyomtatása | Hozzászólások |
Megosztás:

Hírek

Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!