Cikk nyomtatása | Hozzászólások |
Megosztás:
2018. augusztus 19. 10:45 | PP-Eletforma

TUDOMÁNYOS SZENZÁCIÓ

Magyar tudósok életért vívott fantasztikus sikere

Az úgynevett terhességi toxémia a várandós nők 5-8 százalékában a terhesség 20. hete után kialakuló, fehérjeürítéssel járó magas vérnyomás, mely súlyos, életveszélyes komplikációkkal járhat. Than Nándor Gábor, az MTA TTK Reprodukció Rendszerbiológiája Kutatócsoport tudományos főmunkatársa vezetésével, hat ország kutatóinak együttműködésében, rendszer-biológiai módszerekkel a világon elsőként sikerült azonosítani a praeeclampsia kialakulásában szerepet játszó korai molekuláris útvonalakat és szabályozási hálózatokat. Eredményeik hozzájárulhatnak korai diagnosztikus eljárások kidolgozásához, illetve terápiás eljárások kifejlesztését segíthetik elő.

A terhességek 70%-a, a klinikailag felismert terhességek 15%-a végződik vetéléssel, és a kiviselt terhességek 25%-ánál lép fel az anya és/vagy magzata egészségét vagy életét veszélyeztető súlyos szülészeti kórkép.

Újszülött lába, Kép: pixnio

Újszülött lába, Kép: pixnio

Ez utóbbiak közé soroljuk a praeeclampsiát, a HELLP-szindrómát, a méhen belüli sorvadást, valamint a spontán koraszülést is. A praeeclampsia a várandós nők 5-8%-ában a terhesség 20. hete után kialakuló, fehérjeürítéssel járó magas vérnyomás, amely súlyos komplikációkkal járhat (pl. máj- és vesekárosodás, tüdőödéma, agyvérzés, véralvadási zavarok). A praeeclampsia egyik legsúlyosabb szövődménye az eclampsia, amely az egész testre kiterjedő görcsökkel járó eszméletvesztéses állapot, ami következményes agyvérzéshez és lepényleváláshoz, anyai és magzati halálhoz vezethet.

A praeeclampsia az anyai és a magzati megbetegedések és halálozás egyik fő oka – 76 000 anya és 500 000 gyermek halálához vezet a világon évente –, társadalmi jelentősége tehát hatalmas. A praeeclampsiának – mint más szülészeti kórképeknek is – többféle kiváltó oka van, amelyek a méhlepény patofiziológiás útvonalainak aktiválódásához vezetnek kora terhességben, de a jellegzetes klinikai tünetek kialakulását hosszú preklinikai periódus előzi meg. Mivel korábbi intenzív kutatások ellenére sem sikerült a praeeclampsia korai patofiziológiás útvonalait részletesen megismerni, hatékony korai diagnosztikus tesztek vagy terápiás eljárások kidolgozására sem volt eddig lehetőség.

Than Nándor Gábor, az MTA TTK Reprodukció Rendszerbiológiája Kutatócsoport tudományos főmunkatársa kutatócsoportjával  – hat ország kutatóival együttműködésben – rendszer-biológiai módszerekkel a világon elsőként azonosította a praeeclampsia kialakulásában szerepet játszó korai molekuláris útvonalakat és szabályozási hálózatokat.

A terhesség három állapota
Nem véletlenül osztják három szakaszra a terhességet – hiszen a trimeszterekben eltérőek az igények! Na de miért? Máshogyan fejlődik a szakaszokban a baba? Akkor mások az igényei is? Ezekre a kérdésekre ad választ dr. Angyal Géza szülész – nőgyógyász főorvos a ratkotunde.hu-nak.

Leírták a méhlepény jellegzetes génhálózati változásait, modellezték a kórfolyamatok kialakulását. Megállapították, hogy praeeclampsiában a méhlepény kórfolyamatai már nagyon korán, az első trimeszterben kezdődnek. Felismerték, hogy a korai, preklinikai kórfolyamatok kialakulásában kulcsszerepük van a méhlepény fejlődési zavarainak, valamint az anyai keringésben a kora terhességben már fennálló szisztémás gyulladásnak is. Molekuláris adataikból levonható fontos következtetés volt az is, hogy az anya és a magzat érintettsége a praeeclampsia méhlepényi kórfolyamataiban független egymástól. A tanulmányból szabadalmak is keletkeztek, amelyek ipari hasznosítása hatékony korai diagnosztikus eljárások kidolgozásához vezethet. A kórfolyamatok molekuláris útvonalainak és szabályzási hálózatainak leírása, valamint a gyógyszerhatáspontok azonosítása pedig oki terápiás eljárások fejlesztését segítheti elő.

Téged is emlékeid programoznak
Az idegsejtjeink közti kapcsolatot biztosító szinapszisokban működnek szervezetünk legbonyolultabb molekuláris gépezetei. Az utóbbi években kiderült róluk, hogy felépítésüket nemcsak a genetika, hanem gondolataink, emlékeink is formálják. Hogy pontosan miként, arra keresi a választ a következő öt évben Nusser Zoltán, az MTA KOKI kutatója az Európai Kutatási Tanács 2,5 millió eurós támogatásával.

(Forrás: MTA)

 



Cikk nyomtatása | Hozzászólások |
Megosztás:

Hírek

Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!