Cikk nyomtatása | Hozzászólások |
Megosztás:
2019. február 08. 10:45 | PP-Eletforma

TUDOMÁNY

Magyar kutatók felfedezése: átalakul a Duna

Drasztikusan megnőtt a lebegő alga mennyisége a Dunában. A klímaváltozás és az emberi hatások együttesen az élővilág átrendeződéséhez vezetnek. Egy különlegesen hosszú időre visszanyúló adatsor alapján azt vizsgálták az MTA Ökológiai Kutatóközpont munkatársai, hogy egy nagy folyóban az éghajlatváltozás, a közvetlen emberi hatások és a tápanyagban szegényebbé váló víz hogyan befolyásolja a vízi táplálékhálózat alapját, a fitoplankton fejlődését?

A Duna élővilágát nagymértékben befolyásolja az ember. Az 1980-as években például jelentős tápanyagterhelés érte a folyót a vízgyűjtőn zajló intenzív mezőgazdálkodás és ipari tevékenység miatt. A szennyvíz sok esetben tisztítatlanul ömlött közvetlenül a Dunába. A jelentős tápanyagterheltség (szakszóval eutrofizáció) folyományaként drasztikusan megnövekedett a lebegő alga mennyisége a vízben.

A Duna Ulmnál, Kép: pixabay

A Duna Ulmnál, Kép: pixabay

Az utóbbi évtizedekben azonban jelentős környezetvédelmi beruházások történtek a vízgyűjtőn, és visszaszorult a mezőgazdaság és az ipar. A folyó felső szakaszán sorra épültek a víztározók, vízlépcsők, amelyek visszatartják a lebegő anyagot és a tápanyagokat. Így  a 2000-es évekre jelentősen csökkent a Duna tápanyagterheltsége (vagyis a jelenlegi folyamat az eutrofizációval ellentétes, szakszóval oligotrofizáció).

Kis-Duna, Kép: Wikipedia

Kis-Duna, Kép: Wikipedia

Eközben a klímaváltozás következményei is egyre inkább mérhetővé váltak. A folyóvíz átlaghőmérséklete lassan, de biztosan emelkedik; gyakoribbak lettek az aszályos időszakok, emiatt többször és a korábban megszokottnál hosszabb ideig van alacsony vízállás. Ezt pedig időnként minden korábbinál nagyobb vízállásokat eredményező áradások szakítják meg. A klímaváltozás és az emberi hatások együttesen az élővilág átrendeződéséhez vezetnek, mégpedig a vízi táplálékhálózat alapját jelentő lebegő algákkal, a fitoplankton szervezetekkel kezdve.

Duna, Kulcs, Kép: pixabay

Duna, Kulcs, Kép: pixabay

A magyar tudósok elemzéséből kiderült, hogy mára a lebegő életmódú, a tápanyaggazdag vizet kedvelő algák relatív mennyisége csökkent a Dunában az 1980-as évekhez képest, a tápanyagszegényebb vizekre jellemző formáké, a rögzült életmódot folytató algáké, illetve az ostoros algáké pedig nőtt. Ennek többek között az az oka, hogy a kis sejtméretű, illetve ostoros algák feltehetően jobban tudnak alkalmazkodni a megváltozott környezeti viszonyokhoz, a kevesebb tápanyaghoz és a jelentősebb ülepítő hatáshoz.

Abonyi András, az MTA Ökológiai Kutatóközpont posztdoktor kutatója és kollégái egy különösen hosszú, 34 évre (1980–2014) visszanyúló adatsoron elemezték, hogyan változik a lebegő algák funkcionális összetétele a Duna középső szakaszán. A funkcionális megközelítés azt takarja, hogy a kutatók a fajok jellegzetességeit elemezték, nem pedig azt, hogy hány faj van jelen. Az eredményeiket összefoglaló cikket a Freshwater Biology szakfolyóirat közölte. A teljes cikket itt olvashatod!

A VILÁGPOLGÁR

Gólyatöcs lett 2019 sztárja

Hosszú lábával és csőrével, fekete-fehér színével miniatűr fehér gólyához hasonlít a gólyatöcs, avagy a székigólya. A nyáron indult internetes szavazáson három szárnyas közül lehetett választani. A “versenyzők” a gólyatöcsön kívül a gulipán és a nagy póling voltak. Összesen 8993 voks érkezett, és a gólyatöcs kapta a legtöbbet.

 



Cikk nyomtatása | Hozzászólások |
Megosztás:

Hírek

Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!