Judit 100 éve kéri a kulcsot

Bartók Béla (1881-1945) zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene gyűjtője. A 20. századi zeneszerzés egyik klasszikusa, Liszt Ferenc mellett a legnagyobb magyar zeneszerző. Etnomuzikológusként Kodály Zoltánnal együtt alapozta meg a hazai népzenegyűjtést, művészete és tudományos teljesítménye nemcsak a magyar és az európai zenetörténet, hanem az egyetemes kultúra szempontjából is korszakalkotó jelentőségű. Több mint két és fél évtizeden keresztül a Zeneakadémia zongoraoktatója, emellett rendszeresen adott koncerteket Európa-szerte.

A kékszakállú herceg vára Bartók Béla egyetlen, egyfelvonásos operája, amelynek szövegkönyvét Balázs Béla írta. A zene és a szöveg szoros egységet alkot, mindkettő balladai-népzenei alapokra épül.

Bartók az Erdélyben felfedezett, az őt elbűvölő régi típusú zenei stílus által ihletett zenét írt. A pentaton népdalok mintája alapján szerkesztett, ennek sötét hangszínű anyaga adja a rideg, komor – valójában a férfilelket jelentő – várnak és magának a Kékszakállúnak a témáját. Ebben az operában nincsenek duettek és áriák, végig a két szereplő párbeszédét halljuk, a zene érzéseik ábrázolását hangsúlyozza és finomítja, a vizuális látványt erősíti. A mű ősbemutatójára 1918. május 24-én került sor a Magyar Királyi Operaházban, azonban nyolc előadás után a darabot levették a műsorról. 1936-tól játszották ismét, immáron nagy sikerrel, és ekkor indult el a nemzetközi hírnév felé.

A bélyeg Kass János Kossuth-díjas grafikusművész illusztrációinak reprodukciójával készült. A gazdag jelképrendszer mellett az erőteljes színek, a szereplők tömbösített formája, a kimerevített arckifejezések és a kontrasztok fokozzák a drámai feszültséget a kép és a hangzás között. A bélyegen, az alkalmi borítékon és az alkalmi bélyegzőn a képzelet és a valóság világának transzcendentális látomásai jelennek meg a zárkózottságról és a lélek börtönéből való kitörésről. Kass János illusztrációi a zenétől és szövegtől független életet élnek, önálló grafikai alkotásokként is érvényesek.

(Források: www.artlimes.hu; www.lfze.hu; www.operakalauz.hu; www.wikipedia.org)