Idén a hüvelyesekre kell odafigyelni!

Nem sokkal a quinoa nemzetközi éve után újra valami jóízű felé fordítja figyelmét a világ: az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) 2016-ban a hüvelyesekre koncentrál. A szárazhüvelyesek, amelyek a nemzetközi év középpontjában állnak, csoportjába tartoznak a babok, borsók, lencsék vagy épp a csicseriborsó. Szerte a világon kedvelt és gyakran fogyasztott alapanyagokról van szó. A legtöbb nemzet konyhájában megtalálhatók, miközben gazdasági jelentőségük sem elhanyagolható. Ám ezek mellett egészségügyi és környezetvédelmi szerepük felett sokszor elsiklottunk.

A Hüvelyesek Nemzetközi Éve azonban idén ebben változást hoz!

Ebben az évben szerte a világon rendezvények, kampányok és kiadványok sora mutatja be ezen termények előnyeit és a bennük rejlő lehetőségeket.

A FAO a témának dedikált honlapján összegyűjtve már most is találunk sok információt, amelyek közül magyar nyelven is elérhető egy általános összefoglaló és a meglepő tényeket és érdekességeket bemutató infógrafika.

– Amikor egy egyszerű lencselevest eszünk ebédre nem igazán gondolunk bele, hogy mennyi vitamin (C-vitamin, béta-karotin) vagy épp ásványi anyag (vas, magnézium, foszfor) van abban a tál ételben – mondta Eleonora Dupouy, a FAO élelmiszerbiztonsági szakértője. Mint hozzátette: – A hüvelyesek egészséges és megfizethető hozzávalói egy változatos étrendnek. –

Ám ezzel nem ér véget a hüvelyesek előnyös tulajdonságainak sora. A növények ezen csoportja nem csupán kivesz a talajból, hanem mondhatni „vissza is ad.”

– A nitrogén-megkötő tulajdonságuk a vetésforgó módszerével kombinálva szinte újjáéleszti a talajt, vagyis termesztésük kevesebb műtrágyát igényel, ami a környezetvédelem és fenntarthatóság miatt lényeges – említette Avetik Nersisyan, a FAO növénytermesztési szakértője.

A gazdák szerte a világon már évezredek óta felismerték és ki is használják ezt a termelésben. Napjainkban ez a klímaváltozás elleni küzdelmünkben is szerepet játszhat.