Arany arcai, ahogy még sosem láttuk

Az elmúlt évtizedekben az irodalomtudomány egyre inkább a szövegekre koncentrál a szerzői életrajzok helyett, de ez a kiállítás egyszerre láttatja kultusz, az irodalomoktatás nyomán a látogatóban élő Arany Jánost és a PIM munkatársai által kínált új megközelítést. A kultusz által őrzött

Arany-képet a termek egyik oldalán felállított dőlt fal, a rajta az emlékkiállítások tablóira emlékeztető módon elrendezett kéziratok és más tárgyak idézik meg, amelytől a látogatónak egy pódiumra fellépve fizikailag is el kell szakadnia, ha a szövegekre fókuszáló új Arany-arcra kíváncsi.
A  látogató kalauzainak az életmű olyan megkerülhetetlen figuráit választották ki, mint például Toldi Miklóst és Bolond Istókot, akik tulajdonképpen a költő egész életét végigkísérő álarcoknak is megfelelnek – mondta Kalla Zsuzsa, a kiállítás főszervezője.

A kiállítás hihetetlenül izgalmas tárgyanyagot vonultat fel, köztük Barabás Miklós 1884-es Arany János-portréját, A walesi bárdok kéziratát, a költő akadémiai karosszékét vagy a kultikus Kapcsos könyvet, amelyben az idős Arany feljegyezte az Őszikék ciklust a Margitszigeten. Szintén látható Arany János első ismert verse, amelyet a zsenigyerekként számon tartott költő ötévesen jegyzett fel egy könyvecske belső borítójára. A főrendező szerint nagyon kevés az Aranyhoz köthető ilyen személyes tárgy, mivel a hagyaték többsége megsemmisült a második világháborúban.

Az interaktív számítógépes pontokon több játékot próbálhat ki a közönség. Toldi öt próbáját egy animációs filmek látványvilágát idéző programmal lehet megkísérelni, az emelhető karral irányítható játék a látogató fizikai erejét is próbára teszi. Az Érezni Arany elnevezésű számítógépes installáció pedig azt mutatja meg, hogy a bizonyítottan legnagyobb szókincsű magyar költő hányféleképpen tudott egy-egy érzelmet szóban kifejezni – mondta el Sidó Anna, a tárlat kurátora.

Kevésbé ismert,  hogy Arany a költészet mellett szobrászattal, színészettel és dalszerzéssel is foglalkozott, több verset is megzenésített saját és Petőfi Sándor alkotásai közül. A fennmaradt kották alapján kortárs előadók hangszerelték újra ezeket a dalokat, amelyeket a kiállítás látogatói a zeneboxnál hallgathatnak meg.
Az Önarckép álarcokban című kiállítást hétfőn nyitotta meg Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke.
A kiállítás az egész magyar közgyűjteményi szféra nagy közös vállalkozása. A kiállított anyagban látható nagyszámú és értékes műtárgy, amelyet sok esetben más intézmények kölcsönöztek a tárlat számára. A kiállításhoz készült egy kisfilm is, amelyben a Magyarországon dolgozó nagyköveti kar tagjai szavalják magyarul Arany János Családi kör című versét.