Facebook hozzászólás
358

GMB 2015 – ezt írd ma az ajtófélfára!

Vízkereszt van ma, amely többek között a három király járás napja, a kis Jézus imádása, ezen túl azonban Jézus megkeresztelkedésének ünnepe is, illetve a kánai menyegző csodájáról, a víz borrá változtatásáról való megemlékezés. Régebbi ünnep, mint a karácsony, számos érdekes népszokással.

Vízkereszt a karácsonyi tizenketted – a 12 napos ünnep- zárónapja. (Innen az ünnep angol neve: Twelfthday, vagyis tizenkettedik nap.)

GMB – Gáspár, Menyhért, Boldizsár, a napkeleti bölcsek Kép: Pixabay

Az ünnepnap eredeti elnevezése – Epiphania Domine (az Úr eljövetele) – is erre a tartalomra utal, s már az ókori görögök vallási kultuszaiban is az istenek megjelenését jelentette, ahol a nagyobb istenek megjelenését, ” epiphaniáját” évenként megünnepelték.
Vízkereszt Alexandriában keletkezett, ahol január 6-án tartották a szűztől született Nap (Héliosz – Aión) születésnapját. Ezt a népszerű ünnepet általában december 25-én ülték meg a hellén világban, Alexandriában azonban téves számítások és megfigyelések alapján január 6-át tartották a téli napforduló napjának. Az új kis Nap születését tehát ezen a napon ünnepelték, még azután is, hogy a naptárt kijavították.
Ebbe az ünneplésbe kapcsolódtak be az alexandriai keresztények is, akik Krisztust látták a sok isten vonását magába olvasztó Héliosz alakjában. Azoknak a keresztény irányzatoknak a hívei, amelyek szerint Jézus csak keresztelkedése után vált Isten fiává, január 6-án nem születését, hanem a Jordán vizében való megkeresztelkedését ünnepelték.

Az ókori görögök szerint január 6-án, az új bor élvezete idején Dionüszosz  a szőlőtermelés és a bor istene, e napon csodát művelt: a források vizét borrá változtatta. Így a keresztények korán hozzákapcsolták vízkereszt napjához a kánai menyegzőnek, azaz a víz Jézus által történt borrá változtatásának az emlékét is.

Számos népszokás kapcsolódik ehhez a naphoz:

  • Már a XV. században jellegzetes magyarországi jelenségnek nevezték a papság vízkereszt-napi alamizsnagyűjtését.
  • A vízkereszt vigíliáján megszentelt vizet a katolikus falvakban háromkirályok vizének nevezték, és sokféle hiedelem fűződött hozzá: meghintették a ház ajtaja előtt a földet, hogy a gonosz elkerülje a házat, gyógyítottak vele, s a kútba is öntöttek e vízből
  • A XVI. század óta dokumentált szokás a csillagozás és a csillagének éneklése. Egyes vidékeken a mai napig is járnak gyermekek a kirúgatható csillaggal háromkirályok képében köszönteni. A csillagéneket vagy a párbeszédes vízkereszti játékot néha leányok adják elő.
  • Ezen a napon volt a házszentelés, és ilyenkor írták fel a három napkeleti király nevének kezdőbetűjét, és az éppen elkezdődött év számát az ajtóra, amely a hiedelem szerint áldást és békességet hozott a ház lakóinak.

A mai nap a farsang kezdete is, zenével, tánccal, sok finomsággal, jó kedvvel és derűvel, hogy a borús telet aztán a legvégén majd jó messze űzze.

Jin és jang a téli étkezésben
Az egészséges táplálkozás egyik alapja a közel háromezer éves távol-keleti jin-jang, vagyis a hideg-meleg elve. E filozófia szerint a természeti dolgok – így az emberi szervezet is – ilyen energia kettősből állnak, amelyek egy egységet alkotnak. S ahogyan magában a természetben, az emberi szervezetben is folyik a harc ezen ellentétes erők között, és az, hogy melyik kerül túlsúlyba, alapvetően meghatározza fizikai és szellemi állapotunkat. Az ideális az, ha megfelelő egyensúly alakul ki közöttük.

 

 

 



Facebook hozzászólás
További cikkek

Hozzászólás zárolva.

STÍLUS

1 / 630

PÉLDA-KÉP

1 / 258

KUL-TOUR

1 / 158

ÉLET-MÓD

Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!