Tüdőrák

A tüdő felépítése

A tüdő szivacsos szerkezetű, páros szerv, lebenyekből áll. Biztosítja a szervezetnek az oxigén felvételét, itt megy végbe a gázcsere. Belégzéskor a tüdő oxigént von ki a levegőből, kilégzéskor pedig szén-dioxidot bocsát ki magából.

A tüdő betegségei

A tüdő életfontosságú szervünk, ezért bármilyen légzési nehézséget fedezünk fel magunkon, azonnal forduljunk orvoshoz! A tüdőt sajnos sokféle kór támadhatja meg.

Tüdőgyulladás: nagyon sokféle oka lehet, kiválthatják baktériumok és vírusok is, a tüdőhólyagocskák vagy a hólyagok közötti tér begyullad, melynek veszélyes szövődményei lehetnek.

TBC: azaz a gümőkor, amelyet ugyan ma már lehet gyógyítani, mégis hárommillióan halnak bele évente, a Koch-baktérium terjeszti.

Asztma: allergiás betegségek egyike, a hörgők mindenféle külső ingerre érzékenyen reagálnak.

Tüdőembólia: a tüdőverőerek elzáródása.

COPD: idült elzáródásos tüdőbetegség, amely beszűkíti, majd elzárja a légutakat.

A tüdőrák tünetei

Sajnos a tüdőrák a kezdeti stádiumban nagyon nehezen ismerhető fel, tüneteket sem okoz mindaddig, amíg a daganat bizonyos nagyságot el nem ért, illetve nem hozott létre áttéteket. Ezért fontos elmenni minden évben tüdőszűrésre, hogy megnyugodhassunk: nincsen semmi baj. Ha azonban a következő tüneteket észleli magán, illetve beleesik a veszélyeztetett rétegbe, forduljon orvoshoz!

Életkor, nem és életmód. Talán nem is kell hangsúlyozni, hogy a dohányzás az egyik legfőbb kiváltó ok, a cigarettafüst hosszan tartó hatása nélkül jóval kevesebben betegednének meg. A férfiak veszélyeztetettebbek, mint a nők, valamint fontos az életkor is: a kórban szenvedők 85%-a ötvenévesnél idősebb.

Köhögés. A tartós köhögés gyanús minden esetben. Ha a dohányos amúgy is szokott köhögni, ám mostanában gyakrabban vagy máskor (például a szokásos reggeli „roham” mellett már éjszaka is), akkor érdemes elmenni szűrésre minél hamarabb!

Vérköpés, nehézlégzés. Ezeket a tüdőben létrejött idegen anyag okozza, vagyis maga a daganat.

Visszatérő tüdőgyulladás. Azért fontos jel ez, mert a fő- vagy lebenyhörgőben növekvő daganat megkönnyíti a tüdőgyulladás kialakulását. Ezek általában csak nagyon lassan, több hónap alatt gyógyulnak meg, illetve egy idő után kiújulnak, ugyanazon a területen. Ugyanilyen tünet lehet a visszatérő mellhártyagyulladás is.

Fájdalom a vállban, a mellkasban, illetve a hátban. Ez a fájdalom akár a karba is átsugározhat, mellette folyamatos rekedtség és légszomj is felléphet.

Vizsgálati módszerek

Ha valamilyen tünet alapján felmerül a tüdőrák gyanúja, először röntgenfelvételt készítenek, amelyből – bár nem száz százalékos biztonsággal – megállapítható, hogy van-e daganat, illetve hogy hol helyezkedik el. Önmagában azonban a röntgenvizsgálat nem elég a biztos diagnózishoz, ezért készítenek köpetvizsgálatot, ugyanis a köpetbe bekerülhetnek daganatos sejtek, vagy esetleg kimutatható belőle más, tüneteket okozó baktérium.

A hörgőtükrözés során az orvos egy vékony, optikával ellátott csöves műszert vezet a légcsőbe, a hörgőkbe, szövetmintát vesz a nyálkahártyából, illetve azt is rögtön meglátja, hogy van-e daganatra utaló kitüremkedés vagy más rákra utaló elváltozás.

Ha ezek után sem teljesen biztos a diagnózis, tűbiopsziát alkalmaznak, ilyenkor egy vékony tűt szúrnak a beteg mellkasába, és a gyanús területről vizsgálandó anyagot szívnak ki.

A kellemetlen vizsgálatok helyett a közeljövőben már levegőfújásos teszttel is ki lehet majd mutatni az esetleges rákos elváltozásokat a tüdőben – legalábbis ebben bíznak a Cleveland Clinic tudósai, akiknek találmánya azon alapul, hogy a tüdőrákos betegek által kilélegzett levegőnek más a kémiai összetétele.

A tüdőrák típusai, stádiumai

A tüdőrákot a szövettani szerkezet alapján két csoportra osztják a szakemberek, a nem kissejtes daganatokból van a több, az esetek 70-81 százalékában erről van szó, ezek közé tartozik a nagysejtrák, a nagyhörgőkből induló laphámrák, valamint a tüdő szélén gyakori mirigyhámrák. Leginkább műtéti úton távolítható el, kevésbé gyógyítható egyéb módon.

A kissejtes daganatok ezzel szemben nem műthetőek, mert nagyon gyorsan nőnek, korán adnak áttéteket, szétszóródnak a szervezetben, mégis jól reagálnak a sugár- és gyógyszeres kezelésre.

A túlélési esély természetesen függ a stádumtól, az első stádiumban diagnosztizált tüdőrákos betegek ötéves túlélése 70-75%, míg a rosszabb állapotúaknál ez az arány jóval csökken.

A tüdőrák kezelése

Műtéti úton elsősorban a már említett nem kissejtes daganatokat lehet gyógyítani, általában a tüdő egy vagy két lebenyét távolítják el, jobb esetben ún. ék-recesszió történik, amely során a tüdőnek egy kisebb részét veszik csak ki. Kissejtes rák esetén csak akkor operálható a beteg, ha nagyon korai stádiumban diagnosztizálták a kórt.

A sugárterápia fontos elsődleges, valamint kiegészítő kezelési mód, a daganatos vagy már megműtött területet sugarazzák. A tumor méretének csökkentése mellett enyíti a tüneteket is, valamint erősíti a csontokat az esetleges csontáttétekkel szemben. Emellett természetesen kemoterápiára is sor kerülhet, leggyakrabban előrehaladott stádiumú betegeknél alkalmazzák.

Szabó Fruzsina