Öngondoskodás a válság idején?

A magyar társadalom bő egy évtizeddel a rendszerváltást követően szembesült azzal, hogy a jelenlegi középkorú és fiatal generáció számára az állami nyugdíjrendszer nem tudja majd biztosítani a megfelelő nyugdíjat, így a saját erőből adódó megtakarításokra is szükség van a nyugdíjas éveik biztonságának megteremtéséhez.

Számos lehetőségünk van arra, hogy még aktív keresőként gondoskodjunk arról, hogy a nyugdíjas években se kelljen lemondanunk a megszokott életszínvonalról. Az öngondoskodást szolgálják az egyes nyugdíjpénztári megtakarítások, a hosszútávra szóló biztosítási konstrukciók és az úgynevezett nyugdíj-előtakarékossági számlák. Tágabb értelemben az egészségpénztári rendszert is az öngondoskodás részének tekinthetjük, hiszen az egészségmegőrzés, az egészségtudatos életmód elősegítése lehetőséget biztosít a betegségmentes, hosszú élethez.

Mi a szerepük hazánkban a magánnyugdíj-pénztáraknak?

Magyarország is az elöregedő lakosság problémájával küszködik, azaz a felosztó-kirovó elven működő állami nyugdíjrendszerben egyre kevesebb aktív korúnak kellene eltartania az egyre több nyugdíjast. Ez nyilvánvalóan lehetetlen, ezért is jöttek létre a nyugdíjrendszer második pilléreként a magánnyugdíj-pénztárak. Ma már minden pályakezdőnek csatlakoznia kell valamelyik magánnyugdíjpénztárhoz, és szabadon választhat mindenki a piaci szereplők között. A munkavállaló havi bruttó bérének 9,5%-át vonják le nyugdíjcélú megtakarításként. Amennyiben a munkavállaló magánnyugdíj-pénztári tag, akkor a 9,5%-ból 8% megy a magánnyugdíj-pénztári számlára, és 1,5% az állami kasszába. Ha a munkavállaló nem magánnyugdíj-pénztári tag, akkor a teljes 9,5 % az állami kasszába kerül. Mindezek mellett a munkáltató a munkavállaló bruttó bére után is fizet 24 % nyugdíjcélú TB-járulékot. Annak, aki magánnyugdíj-pénztári tag a bruttó bérből havonta levonásra kerülő 8 %-os összeg az állami rendszerrel ellentétben az egyén saját magánnyugdíj-pénztári számlájára kerül és a nyugdíjkorhatár elérése után hozzáférést biztosít a pénztár ehhez a megtakarításához.

A pénztártagok megtakarításait a pénztárak vagyonkezelői értékpapírokba fektetik annak érdekében, hogy a tag a megtakarításai után a nyugdíjas éveire minél nagyobb hozamot érhessen el. A magánnyugdíj-pénztárak tőkefedezeti elven működnek, azaz a befizetéseket egyéni számlán kezelik, és a befizetett összeggel valamint a befektetések után nyert hozammal fedezik a későbbi nyugdíjszolgáltatást. A befizetett összeg örökölhető, a tagsági viszony létesítésekor megnevezhetők az örökösök, mely később még módosítható. További megtakarítási lehetőség hogy a bruttó keresetből kötelezően levont tagdíjat az egyén, vagy a munkáltató maximum 10%-ig kiegészítheti. Az egyéni tagdíj-kiegészítés után jelentős, 30%-os adókedvezmény vehető igénybe.