Facebook hozzászólás
549

Eddig 265 variánsot azonosítottak be

Magyar kutatók: a koronavírus kéthetente mutálódik

A koronavírus örökítőanyaga nagyjából kéthetente mutálódik, s Magyarországon 265 változata ismert – derül ki abból a friss magyar tanulmányból, amely a SARS-CoV-2 koronavírus genetikai állományának változásaira fókuszál. Mindez az védőoltások és az antitest-terápia hatásosságánál lehet fontos tényező, sőt, még a betegségen átesettek védettségét is megkérdőjelezheti.

A koronavírus örökítőanyagát vizsgáló legfrissebb magyar genomvizsgálatok összehasonlítják a tavaszi első, és a jelenleg zajló második COVID-19-járványhullámot, és rávilágítanak arra is, milyen vírusváltozatok terjednek jelenleg az országban. A projekt legfrissebb eredményei azt mutatják, hogy

„a SARS-CoV-2 fertőzés hazai második hulláma független a tavaszi járványterjedéstől: a jelenlegi járványügyi helyzet nem a tavaszi időszakban kialakult és lappangva terjedő fertőzési láncok folytatása, hanem a nyár közepén történt újbóli behurcolások eredménye”.

Kéthetente mutálódnak. Fotó: Depositphotos
Kéthetente mutálódnak. Fotó: Depositphotos

 

Terjedése során a SARS-CoV-2 koronavírus már rövid távon is mutációkat halmoz fel (módosulásának üteme nagyjából kéthetente 1 mutáció), melyeket a fertőzöttek szervezetéből mutattak ki a magyar kutatók. A mutációk követése pedig két okból is fontos:

  • a mutációk időbeli és térbeli mintázata fontos információt ad a járvány terjedéséről. Az adatokból kirajzolódó ún. evolúciós törzsfa elemzésével megbecsülhető, hogy (legkevesebb) hány független vírus behurcolása történt, mi volt az egyes gócpontok földrajzi forrása és időpontja, de meghatározható a vírus terjedési üteme is.
  • a mutációs mintázat képet ad a vírust befolyásoló genetikai változások megjelenéséről és terjedéséről is. Habár a jelenlegi ismereteink szerint a mutációk többsége nem befolyásolja érdemben a vírus biológiai jellemzőit, mégis vannak olyan genetikai módosulások, amelyek megváltoztatják a SARS-CoV-2 vírus fertőzőképességét vagy szervezetbeli viselkedését – például azáltal, hogy segítenek elkerülni az immunrendszer védekezését – így a betegség kórlefolyására is hatással lehetnek.

A védőoltások fejlesztése szempontjából mindez kiemelten fontos, ugyanis megjelenhetnek olyan génváltozatok, amelyek ellenállóvá (rezisztenssé) teszik a vírust az oltással szemben – mutatnak rá a kutatók, s hozzáteszik:

„A mutációk hasonló problémát okozhatnak a fertőzés által kialakított védettségünk, vagy az ún. antitest-terápia eseteiben is.”

Ha ugyanis a terápiás célpontként szolgáló vírusantigén-fehérje jelentősebb változáson megy át egy génmutáció következtében, akkor az addig eredményesen alkalmazható antitestek hatásosságának romlásával vagy akár hatásvesztésükkel is szembesülhetünk.

Ennek a folyamatnak a következtében nagyobb eséllyel eshet át valaki újabb fertőzésen, a korábbi vírusváltozatokkal szemben kialakult védettség ellenére, legyen az oltás vagy korábbi fertőzés következtében kialakult védelem.”

A kutatócsoport eddig 265 hazai vírusváltozat genetikai feltérképezését végezte el: a tavaszi járványhullám során 85, míg az őszi, második hullámban 188 koronavírus-mintát vontak be a vizsgálatba.

Az elemzések alapján kideríthető, hogy melyik hazai vírusváltozat melyik másikkal mutat közelebbi rokonságot és a legutóbbi közös ősük vajon jelen volt-e már Magyarországon. A vírusváltozatok ez utóbbi csoportját hazai “kládoknak” nevezzük.





Facebook hozzászólás
További cikkek

Hozzászólás zárolva.

STÍLUS

1 / 630

KUL-TOUR

1 / 158

ÉLET-MÓD

Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!