Krimiben tudós – filmnovellaíró pályázat – döntött a zsűri

A pályázat kiírói „magyar bűn” témakörben vártak krimi-sztorikat, mert úgy látják, hogy itthon kevesen foglalkoznak a műfajjal, jóllehet sokakat érdekel a téma.
A 115 beérkezett pályamű minden elképzelést felülmúlóan bizonyította, hogy a pályázat meghirdetői nem tévedtek: a téma felkavarja a kedélyeket és stimulálja a kreatív energiákat. Úgy tűnik, az önjelölt novellisták lakhelyének Szegedtől Miskolcon át Szécsény – Benczúrfalváig terjedő spektruma szerint egy egész ország érzi: hiány van itthon a műfajban.

„Valahogy viszolyog az ember, ha a magyar krimire gondol. Vagy kényszeresen az agyába itatott amerikai klisédömpingtől nem tud szabadulni, s képtelen elképzelni például egy thrillert egy agrárvárosban – vagy az eddig blődségbe-nevetségességbe fúló hasonló próbálkozásokra gondolva legyint egyet a magyar krimire.” – fogalmazta meg gondolatait a díjátadón Lovas Balázs, a filmhu munkatársa, a zsűri egyik tagja.
Hosszas olvasás után viszonylag kevés vitával tett pontott a zsűri szeptember 30-án a Krimiben tudós-Gosford park filmnovella-pályázat végére.

„A novellák legáltalánosabb típushibája volt, hogy nem voltak filmnovellák. Bár ez a fogalom nem könnyen behatárolható, mégis a kiírásban ecsetelt vizualitásnak csak kevéssé tudtak eleget tenni a beérkezett munkák. Igen ritkán éreztétek meg azt, milyen a szituatív, sztorira épülő cselekményvezetés, sajnos legtöbben beleestek abba a típushibába, hogy a történet vagy irodalmiasan a szereplők fejében játszódott, vagy színház-szerűen dialógokban zajlott.” – értékelte az október 8-án megtartott díjkiosztón a beérkezett munkákat Legát Tibor (Magyar Narancs), a zsűri egyik másik tagja.

„A témaválasztás sem volt minden esetben szerencsés: vagy az „ukrán maffia”-típusú sablonokhoz nyúltak a pályázók vagy éppen a valóságtól túlságosan elrugaszkodott történetekkel álltak elő. A zsűri előnyben részesítette azokat a műveket, melyek a mi kis hétköznapjaink realitásában találták meg a visszás pontokat.” – folytatta az újságíró.

Sajnos a Balkánon túli – Nyugaton inneni lét banális abszurditására még kevesen leltek rá. A zsűri hiányoltuk a humort, az iróniát, a kikacsintást a művekből. Gyakran hiányoztak a művek végéről a frappáns befejezések, a meghökkentő csattanók. Márpedig a kisjátékfilm olyan műfaj, ami poénra van kihegyezve.
Formai hiba volt továbbá a beküldött művek hossza. A kiírással ellentétben a legtöbb pályamű hossza messze meghaladta a az 5 oldalas kritériumnak. Ez azért okozott gondot, mert az elbírálásnál szempont volt a megvalósíthatóság.

A zsűri végül tíz művet tartott díjazásra érdemesnek. Közülük kiemelt dicséretben részesült Dóka Péter (Fabula Tamás): Flóri édes élete című műve, s 30.000 forintos különdíjban Gyulai Bence: Az igazság szabaddá tesz című novellája. A filmhu és az Origo internetes közönségszavazásának első helyezettje: Dicső Dániel: Nincs mese című alkotása lett. Nyereménye: 50.000 forint.
A pályázat fődíjasa Gombás Kati (Vida Géza): Helkama 410 – Eladva – című pályaműve lett. A 100.000 forintos pénzjutalmon túl a nyeremény része, hogy a Felhőc Produkció szeretne 5-10 perces kisfilmet készíteni a filmnovellából. Meskó Zsolt producer elmondta, hogy a Felhőc Produkció pályázni kíván a film megvalósítására, illetve némi önrészt is vállal a film költségvetésének előteremtésében.