Katona Klári

A szemfüles rajongói már számolnak. Hozzászoktak, hogy az utóbbi időben négy-ötévenként jelentet meg stúdiólemezt. A legutóbbi, a Most című 2001-ben látott napvilágot. Ebből következik, hogy idén esedékes az új.

Csalódást kell nekik okoznom, idén nem lesz új lemezem. Rövidesen elkezdek rajta dolgozni, jövőre tervezem a megjelenését. Még nem érek rá, mással vagyok elfoglalva.

Pedig sok száz ember nagyon várja.

Nem hiszem, hogy fontosabb a stúdióalbum azoknál a dolgoknál, amivel mostanság foglalkozom. Ebben a feje tetejére állt médiavilágban nehéz új dalokkal átjutni a másik oldalra, a közönséghez. Az energiáimat most nem médiaharcok megvívására akarom pazarolni.

Az emberekhez a média támogatása nélkül is eljutnak a lemezei. Vagy tévedek?

Valóban eljutott a Most és a ’96-os fekete gyöngy című is, pedig sem a sajtó, sem a rádiók felől nem kaptak nagy publicitást. Szerintem is ebből kell kiindulnom, bár a média megkerülhetetlen, és sok energiát felemészt. A dalírásnál sosem gondolok arra, hogy a média értékeli-e majd a végeredményt vagy sem. Ez nálam nem lehet szempont. Ha belegondolok, valószínűleg a jövőben még annyira sem fogja értékelni, mint most. De szerencsére ez nem jelent fájdalmat, ezzel kapcsolatban még egy rossz gondolat sem fogalmazódott meg bennem soha. A célközönség előbb-utóbb úgyis rátalál a lemezemre. A rádiók azért nem játsszák a dalaimat, mert nem az a céljuk, mint korunk divatos zenéjének. Én mesélek az embereknek olyan dolgokról, amiket átéltem, amikre rájöttem, amik letisztultak bennem, és mindez nem fér bele a rádiók ízlésvilágába. Engem nyilván nem befolyásolhat valamiféle elvárás, és a zene mai megítélése sem akadályozhat meg abban, hogy ne folytassam a megkezdett utamat. Foglalkoztat egy újfajta zeneiség megalkotása. S miután nincs az a tétje, hogy rádióbarát terméket kell létrehoznom, bátran kísérletezhetek. Ez lesz a varázsa.