Facebook hozzászólás
261

Fülbemászó dallamok

Furcsa álmom volt az éjjel. Egy osztályteremben ültem (sose szakadok el a régi munkahelyemtől… ? ) és az első padban egy aprócska, rövid hajú kislány ült.

Mottó: „A zene kifejezi, amit nem lehet elmondani, és amit nem lehet elhallgatni.”(Viktor Hugo)

Az arcára már nem emlékszem pontosan, de több, volt tanítványom egy-egy arcvonását véltem felfedezni benne.

Ült és nagyon halk, vékonyka, szinte angyali hangon énekelt. A dal olyan gyönyörű volt, hogy szinte könnyűnek és boldognak éreztem magam tőle.

Még reggel is, amikor felébredtem. De addigra se a dalra, se az álmom többi részére nem emlékeztem…

A légies, szinte földöntúli érzés azonban megmaradt… legalább is a kávéig, melytől lassan magamhoz tértem.

Pár perc múlva, szokásomhoz híven bekapcsoltam a rádiót, hogy a napi zenei indíttatásom most is meglegyen.

A zene hangulata mindig segít ráhangolódni a napi teendőimre. Van úgy, hogy pörgősebb zenével indítok, amikor „elintézős” napom van, ezzel is doppingolom magam.

A hétvégi pihenést, lazítást azonban nem bízom a véletlenre. Vannak kedvenc dalaim, édes dallamok, melyektől mindig kellemes hangulatom lesz..

Az én toplistám:

 1. Sting: Fields of Gold

 2.Nightwish: Sleeping Sun

 3.Roy és Ádám: Boldogság egyszerű

 4.Bee Gees : Holiday

 5.Mike Oldfield: Daydream

 6.Ákos :Ilyenek voltunk

 7.Gheorghe Zamfir: The Lonely Sheperd

 8.Dire Straits: Sultans of  Swing

 9.Vörös István: Nem várok, míg lemegy a nap

 10.Seal: Love’s Divine

Bizonyára mindenkinek megvan a maga toplistája. Mert mindenki a „saját lelkét hallja” a dalban…

Krajcsó Judit



Facebook hozzászólás
További cikkek

Hozzászólás zárolva.

GASZTRO

PÉLDA-KÉP

1 / 258

STÍLUS

Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!