Érzelmi intelligencia?
Mára mindennapjaink szókincsének részévé vált az érzelmi intelligencia kifejezés. Folyamatosan használjuk, könyvek tucatjait találjuk a könyvesboltokban, és számos tesztet is kitölthetünk, hogy megtudjuk, hogy állunk érzelmi intelligencia kérdésében. Sőt, fejleszthetjük, változtathatjuk, tanulhatjuk… Mégis, minél inkább belemélyedünk a kérdésben, annál erőteljesebben merül fel bennünk a kérdés: akkor mi is az érzelmi intelligencia és milyen szerepe is van életünkben?
Az Érzelmi Intelligencia (EI) tartalmát és elméletét elsőként egy amerikai szerzőpáros, Peter Salovey és John D. Mayer dolgozta ki a ’90-es évek elején. Ők a következőképpen határozták meg a fogalmat: „Az érzelmi intelligencia az a képesség, hogy felismerjük az érzelmek jelentését és kapcsolatait, valamint gondolkodjunk, és problémákat oldjunk meg mindezek alapján. Az érzelmi intelligencia szerepet játszik az érzelmek észlelésében, az érzelmekhez kapcsolódó érzések asszimilálásában, valamint az érzelmek által hordozott információ megértésében és az érzelmek kezelésében.” A fogalom rövid idő alatt rendkívüli karriert futott be, kiegészülve további tartalmakkal – önmegvalósítás, empátia, társas felelősség, problémamegoldás, valóság pontos észlelése, stresszel való bánás, az általános hangulat területe – hamar elterjedt és népszerűvé vált, köszönhetően egy tudományos ismeretterjesztő újságírónak, Daniel Goleman-nek, aki 1995-ös Érzelmi Intelligencia című könyvében közérthető és olvasmányos módon mutatta be az EI addigi kutatásait.
A két legfontosabb, az életünkre ható felismerés, hogy érzelmeink nagyon fontos üzeneteket hordozhatnak, így nem kell egyáltalán megijednünk attól, hogy szívünkre hallgatva téves döntésre jutunk, illetve megfelelő érzelmi intelligencia birtokában, kiemelkedő, átlagon felüli intellektuális képességek nélkül is sokra vihetjük az életben. Az önmegvalósítás vágya és képessége például, a korábban feltételezettekkel ellentétben, az érzelmi intelligenciával és nem az IQ-val van összefüggésben.
„A munkahelyen az érzelmi intelligencia fejlettsége kulcskérdés, hiszen naponta kerülünk olyan helyzetbe, ahol el kell döntenünk, hogy kimutassuk-e az érzelmeinket vagy inkább rejtsük el őket, kerüljük el a problémát és konfliktusokat vagy álljunk azok elébe, felhasználjuk-e érzelmeinket a problémamegoldásban integrálva azokat gondolatainkkal?” – mondta Dr. Bikfalvi Réka, a Lélekkel az Egészségért Alapítvány vezetője, majd folytatta: „Ezek a döntések óriási érzelmi munkát jelentenek, ezáltal befolyásolják munkateljesítményünket és a munkával való elégedettségünket.
Az érzelmek felhasználása jó eszköz az ötletek, a jó érzés és a csapatszellem kialakításához; az érzelmek megértése betekintést enged abba, mi motivál másokat, mit miért tesznek; az érzelmek szabályozása pedig lehetővé teszi, hogy nyitottak maradjunk az érzelmeink által közvetített információkra.”
Hozzászólás zárolva.