Beteg a lányom! Magánügy! Nem!
Dühös vagyok, de már nem tehetetlen. Nem magánügy. Megint van egy vírus, amiről nem beszélnek, nem nyilatkoznak, nem publikus. Nagyon beteg a lányom húsz évesen. Magánügy.
Nem, mert ez nem fair, hogy csak az én bajom, csak én vállalom a felelősséget, amihez én nem értek, nem kell, hogy értsek, és mégis csak magamra számíthatok…
-mert vírus…mondják!
Sajnálom, ezt se mondták ki, ezt csak sejtették velem.
Nem lehet ellen tenni semmit – mondják.
Négy napja minden kijön belőle, lázas, éjszakánként megfulladásig szárazon köhög… Hát ez ilyen, mondják.
Az egyetemen vannak szemináriumok, amiről egy félévben csak egyszer lehet hiányozni, és ugye jegyzetek sincsenek- az én lányom meg ugye gyárilag lelkiismeretes- oldjuk meg. Meg a betegséget is.
Két gyereket, fehérbőrűt, bölcsi-ovi betegségekkel felneveltem, hála Dr. Machai Tamás baráttá vált gyermekorvosunknak profi lettem házilag is elintézni, diagnosztizálni, csókkal lázat mérni, gyógyítani, mondhatnám. De…
De most minden tudományom csődöt mondott, majdnem bepánikoltam, mint kezdő anyakoromban.
Minden trükk, tudásom hiábavalónak bizonyult. Pedig …sok információ és tudás birtokában vagyok, hát akkor mások ilyen helyzetben mit tesznek… mit csinálnak?
Valaki, a húgom (persze ő nálunk az orvos) ötlete alapján, mert az unokájának (aki egyéves) bevált egy gyógyszer, akinek ugyanezen vírusos baja volt, kiharcoltam a patikában, hogy adják oda a gyógyszert recept nélkül.
Most már csak a másik harc van vissza, hogy az orvostól elkérjem a receptet, utólag.
Mondhatnám nagy szerencse, pláne, ha nem lett valami szövődménye…ami egy másik fejezet lesz.
Magánügy. Megoldottam.
És a többi ember, gyerek akinek nincs egy Húga, és hisz még az orvosok szentségében, szavában, az hagyja, hogy kiszáradjon a gyereke, avagy mit tesz?
Tovább mennék…mit tanítanak ott az orvosi egyetemen, és azt, ezt ki tudja kontrollálni?
Ez ami már nem csak választás kérdése…sem párté, sem orvosválasztási kérdés!?…
Hozzászólás zárolva.