Folytasd a történetet…
Mottó: Hányszor hallani: Ne lelkizz már! Most mit drámázol? Jóllehet tudjuk, az illető arra gondol, hogy partnere tragikusan fog fel valamit, ami az illető szerint nem az.
Helyszín egy tágas fürdőszoba, amelyben elfér az infra-szauna is. A házaspár – két év együtt élést követően ma ünnepelte a harmadik házassági évfordulót, tehát viszonyuk ötödik éve is lezárult – a lefekvés előtti „tollászkodást” végzi. Bea (28 éves, cégvezető egy bor-nagykereskedésben) éppen lesminkel, Tibor (33 éves, lovakat tenyészt) for men szemránc-krémet visz fel. Összeszokottak. Baráti körben TiBearnak hívják őket, ők is így írnak alá lapokat, íméleket. Este az étterembe csak Bea szüleit, nővérét és sógorát hívták meg. Most a halk zenét egyszer csak Bea hüppögése zavarja meg, amely sírássá erősödik, majd zokogásba csap.
Tibor hozzálép, átöleli, Bea belekapaszkodik, belefúrja arcát a férfi köntösébe.
– Megint a benti hajtás? Vagy anyád szólt be? Vagy az a hülye…
Bea a fejét rázza, és Tibor összekönnyezett mellkasának mondja:
– Nem bírom tovább…
– Állj le, Picim…
– Nem azt nem bírom – zokogja tovább Bea -, nem bírok így élni… Hadd menjek el.
Tibor megfeszül. Eldobja a krémet, eltolja magától és vasmarokkal megfogja Beát:
– Hát ezért vagy fáradt mostanában esténként… Van valakid, ugye?
– Nincs, Tibice… – mondja a nő azonnal, a férfi szemébe nézve.
– Ne tibicézz most! Nézz rám továbbra is, és mondjad: mi van? Mi az isten bajod van? Gyereket akarunk, nem? – Eszébe jut valami: – Ezért nem álltál le a gyógyszerrel?! Beszélj!
– Hadd üljünk le. – A szaunában telepednek le. Tibor továbbra is fogja Bea két karját, az asszony a férfi arcát, nyakát simogatja sírdogálva. – Tudod, hogy szeretlek… Nagyon szeretlek. De nem annyira, nem úgy… Mind a ketten voltunk már szerelmesek, mielőtt találkoztunk… Tudom, érzem, hogy ez nekem nem olyan… nem annyira… Ezért nem akartam az esküvőt se, emlékezz… A gyerek meg még jobban összekötne, meg nem szabad őt kitenni egy ilyen… Hadd menjek el.
Hozzászólás zárolva.