Cikk nyomtatása | Hozzászólások |
Megosztás:
2018. január 10. 08:00 | PP-Eletforma

VEDD KOMOLYAN!

Vénás trombózis – több típusa ismert

Két nagy csoportba soroljuk a trombózisokat: léteznek artériás és vénás trombózisok. Természetesen ezeken belül is vannak alcsoportok. Prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája a vénákban kialakult vérrögökről és kezelésükről beszélt.

A vénás trombózis kialakulása

A véralvadás igen fontos szerepet tölt be, hiszen sérülés esetén ezáltal elkerülhető a nagyobb vérvesztés. A folyamat célja röviden egy oldhatatlan fibrinháló képzése, melyhez különböző véralvadási faktorok, enzimek is szükségesek. Ezek ún. véralvadási kaszkád-aktiváláson  mennek keresztül, melynek során a folyamatban részt vevő anyagok vízesésszerűen aktiválják az utánuk következőket.

Lábfájdlom, trombózis, Kép: Trombózisközpont

Kép: Trombózisközpont

Ennek végén a protrombinból trombin nevű enzim képződik, ami az oldható fibrinogént oldhatatlan fibrinné alakítja. A fibrin utána lerakódik az ér belsejében, majd egyfajta dugót képez a sérülés helyén. Ez a dugó a vérrög, azaz a thrombus. Természetesen ez előbb-utóbb lebomlik, melyet a plazmin nevű fehérje végez. Amennyiben a folyamat zavart szenved, úgy a vérrögképződés fokozottá válik, így könnyebben alakul ki trombózis, akár sérülés nélkül is.

A vénás trombózisok fajtái

Míg pl. a szívinfarktus és a stroke az artériás trombózishoz tartoznak, úgy a vénás trombózisnak is több fajtája van.

Felületes trombózis: a vénák futhatnak felületesen, a bőr alatt, valamint mélyen, az izmok közt, a csontok közelében. Amennyiben a felületi vénákban alakul ki vérrög, az egy önmagában veszélytelen állapotot, ún. tromboflebitis-t eredményez, melynek tünetei igen hasonlóak lehetnek a mélyvénás trombózishoz. Ekkor bizonyos tényezők miatt – pl. visszeresség, gyulladás, bőrbetegség- thrombus keletkezik az érben, így az elzáródást okoz, mely fájdalomban, bőrpírben és meleg tapintásban mutatkozik meg. Ezek mellett jellemző még az adott területen lévő csomó kitapintása is. Terápiája gyulladásgátlásból és a keringés fokozásából áll (pl. mozgás, kompressziós terápia). Fontos tudni, hogy az állapot olykor mélyvénás trombózist is eredményezhet, így a megfelelő kezelés kulcsfontosságú! (Ráadásul igen könnyű is összekeverni a DVT-vel).

Több formája ismert: a) a tágult visszerek gyulladása, b) a szepszis talaján kialakuló tromboflebitis, c) a vándorló tromboflebitis d) katéter flebitis e) és az ismeretlen eredetű Mondor betegség

Mélyvénás trombózis: életveszélyes állapot, hiszen a mélyen fekvő vénákban kialakult vérrög alkalmilag leszakadhat és a véráramlással a tüdőbe kerülhet és tüdőembóliát okozhat (kis erek elzáródása esetén szinte észrevehetetlen, míg egy nagyér elzáródása azonnali halált okozhat).

A mélyvénás trombózis elsősorban az alsó végtag vénáit érinti, ám előfordulhat a felső végtagok esetén is. Tünetei közt az adott végtag fájdalma, livid elszíneződése és ödémája a leggyakoribb, ám előfordulhat tünetek nélküli, ún. néma trombózis is. Igen veszélyes állapot, és akinél egyszer már kialakult, sokkal nagyobb eséllyel lép fel nála újra, ezért fontos a megfelelő prevenció (antikoaguláns terápia, rendszeres mozgás, bő folyadékfogyasztás).

Kék-zöld foltok! Megvertek?
Előfordulhat, hogy a véralvadásgátló terápiát a betegnek élete végéig alkalmazni kell, hogy elkerülhesse az újabb trombózis kialakulását. Igen ám, viszont sokaknak problémát okoz, hogy a készítmény szedése során kék-zöld foltok tarkítják a bőrüket. Prof. Blaskó Györgyöt, a Trombózisközpont véralvadási specialistáját kérdeztük arról, vajon mi minden állhat a gyakori panasz hátterében.

Belső szervek vénás trombózisa: sajnos bármely belső szervünknél kialakulhat trombózis, mely azonnali kórházi ellátást igényel! Az egyik legismertebb a méhlepény trombózisa, mely vetéléshez, koraszüléshez is vezethet, ugyanis ekkor a magzat nem jut elegendő tápanyaghoz. Éppen ezért érdemes habituális, többszöri vetélés, illetve halvaszületés esetén erre is gondolni és vizsgálatokat végeztetni esetleges trombofília irányába. (Erre akkor is szükség van, ha fiatal korban, szokatlan helyen keletkezett vérrög) – mondja és prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája.

További súlyos állapotokat eredményezhet a beleket ellátó (véna mesenterica)-, az agyban lévő sinusok, a vesevénák, a máj kapuvéna stb. trombózisai. Ezek azonnali szakintézeti ellátást igényelnek.

Agyembólia: az agyembólia hátterében gyakran pitvarfibrilláció áll, mely jelentősen megnöveli a vénás trombózis esélyét. A pitvarokban lévő „remegés” ugyanis elősegíti a thrombus képződést a pitvarok falán, és ha az alvadék embólussá válik, akkor az elsősorban az agyba kerül (anatómiai okok miatt), és ott súlyos vérellátási zavart idéz elő. Attól függően, milyen területet és milyen mértékben zárt el a vérrög, a tünetek lehetnek átmenetiek és csekélyek, valamint igen súlyosak is. Éppen ezért fontos pitvarfibrilláció esetén a megfelelő profilaxis terápia, mely elsősorban véralvadásgátló kezelést foglal magában.

(Forrás: Trombózisközpont)



Cikk nyomtatása | Hozzászólások |
Megosztás:

Test és lélek

Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!