Új erek a szívben – műtét nélkül

Lökéshullám-technológia a kardiológiában

Világszerte egyre nő a szívelégtelenségben szenvedők száma. Az emberek millióit érintő szívproblémák leggyakoribb oka a szívizmot oxigénnel ellátó koszorúerek (artériák) szűkülete, amelyet ischaemiás (isémiás) szívbetegségnek is neveznek. – A szív fő funkciója, hogy mozgásba hozza vérünket, ami oxigénnel és tápanyagokkal látja el szervezetünk összes szerveit és szöveteit, ill. eltávolítja az élettani funkcióik során keletkezett anyagcseretermékeket. Attól függően, hogy nyugalomban vagyunk-e vagy fizikai munkát végzünk, a testnek különböző mennyiségű vérre van szüksége. A szervezetünk különböző igényeihez való alkalmazkodás érdekében a szívösszehúzódások gyakorisága és ereje, valamint a vérerek átmérője nagymértékben képes megváltozni – magyarázza a kardiológus főorvos. – Bár az erek elváltozásai már viszonylag fiatal embereknél is kimutathatók, a szívelégtelenség jelei leggyakrabban az idősebb embereknél tapasztalható. Az isémiás szívbetegség akkor alakul ki, ha a szív nem jut elegendő vérhez, a szívizmot tápláló artéria szűkülete miatt. A betegség rendszerint krónikus, és fennállhat a betegnél már évekkel a diagnosztizálás előtt is – tette hozzá.

Magyarországon a súlyos koszorúér szűkület és elzáródás okozta szívbetegség kezelésében az utóbbi évtizedben hatalmas előrelépés történt. A szív koszorúereinek tágítását, az erek nyitva tartását eredményező sztentek (csövek) beültetését lehetővé tévő eljárások bevezetése jelentősen csökkentette hazánkban a szíveredetű halálozást és tette élhetővé az érintett páciensek mindennapjait.

A szakértő szerint vannak azonban olyan, súlyos szívelégtelenségben szenvedő betegek, akik valamennyi, a modern tudomány által rendelkezésre bocsátott lehetőség (gyógyszeres és műszeres terápia, értágítás, műér beültetés) kihasználását követően is, vagy a koszorúerek anatómiai helyzete miatt vérellátási zavar okozta oxigénhiányban szenvednek. Terhelhetőségük ezért rendkívül alacsony, mellkasi fájdalmaik gyakoriak. Az ilyen betegek számára hozhat jelentős életminőség javulást egy hazánkban immár elérhető új kezelési mód. Az eljárás műtét nélküli megoldást kínál azok számára, akik a gyógyszeres és eszközös terápia mellett is fájdalmakkal és teherbírás csökkenéssel élnek, vagy akiknél más terápia nem jöhet szóba.  Az emberi testen kívül gerjesztett lökéshullám kezelés egy sebészi beavatkozást nem igénylő (non-invazív) eljárás. Az eszköz az ultrahang készülékhez hasonlóan speciális hanghullámokat bocsát a mellkasfalon keresztül a szívizomba. Hogyan hat? Az eszköz alacsony energiájú fókuszált lökéshullámokat alkalmaz az elzáródás és az ép terület határán a szívben. A lökéshullámok serkentik az életképes szövetekben az érújraképződést, javítják a szív vérkeringését, ezáltal csökkentik a panaszokat. A több alkalommal végzett lökéshullám kezelés új erek kialakulását indukálva megszünteti a mellkasi fájdalmat és/vagy a koszorúér betegség egyéb tüneteit, melyek az erek elégtelen véráramának következtében alakulnak ki.

A beavatkozás hatására a szívtáji fájdalmak csökkennek, a terhelhetőség növekszik, a panaszmentesség eléréséhez szükséges gyógyszer mennyisége csökkenthető. A klinikai tapasztalatok alapján a beavatkozás következtében a betegek 70 százalékánál jelentősen javul az életminőség. Hogyan zajlik a kezelés? A terápia során a nem megfelelő keringésű  szívizomzatot ultrahang vizsgálattal megkeressük, majd erre a területre célzottan juttatjuk az ultrahang hullám lökéseket. Egy-egy kezelés kb. 25 percig tart. Ennek során kezelésenként általában 6-8 területre juttatunk be 100-100 ultrahanglökést. Átlagosan egy-egy beteg 6000 lökéshullámot kap a kezelés teljes ideje alatt. Egy teljes kezelés 9 hétig tart heti 3 alkalommal, kezelések között 3 hét szünetet kell tartani. A világ számos országában eredményesen alkalmazott módszer a beteg számára nem megterhelő, nincs fájdalomérzet, szinte észrevehetetlen a beavatkozás. Azonban mint minden eljárásnál és terápiánál természetesen itt is fontos, hogy az orvos a beteg leletei alapján eldöntse, hogy alkalmazható-e az eljárás, illetve segíthet-e a beteg életminőségének javításában. Ennek érdekében elengedhetetlen a teljes körű kardiológiai vizsgálat és konzultáció a tervezett beavatkozások előtt- hívta fel a figyelmet dr. Lukács Imre.

Forrás: Csáki Valéria