Cikk nyomtatása | Hozzászólások |
Megosztás:
2017. április 01. 08:00 | László Márta

MEGÉRI A MEGELŐZÉS

Szelídül a bárány

Magyarországon már több város indított bárányhimlő-megelőzési programot, például Hódmezővásárhely, Kaposvár, Eger, Miskolc és Salgótarján. A betegséget nem lehet felszámolni, ha csak a serdülők és a rizikócsoportok kapják meg a védőoltást, ehhez általános oltási programra van szükség. Ennek eredményeképpen akár 90%-kal is csökkenhet a fertőzöttek száma, így a kapcsolódó egészségügyi kiadások is a töredékükre esnek vissza.

Bárányhimlős gyerek, Kép: wikimedia

Kép: wikimedia

Összesen 38 ezer bárányhimlős megbetegedést jelentettek tavaly Magyarországon, ami némileg alatta marad a 2015-ös év adatának, amikor is több mint 41 ezer embert döntött ágynak a betegség. A szezonalitáson túl, a kedvezőbb statisztika hátterében állhat az is, hogy egyre több város dönt az oltási program finanszírozásáról és ez többéves távlatban már ezres nagyságrendben kímél meg gyermekeket a kellemetlen és korántsem veszélytelen betegségtől. A bárányhimlő elleni kampányoltás ugyanis áttörést hozott: azokban a városokban, ahol bevezették, nagymértékben csökken a fertőzöttek száma!

Hódmezővásárhelyen, mely a megyei jogú városok közül 2015-ben elsőként indított átfogó védőoltási programot a bárányhimlő ellen, drasztikusan lezuhant a bejelentett fertőzések száma. Az elmúlt években 100-300 között alakult bejelentett esetszám, kiugró értéket mutatva 2013-ban, amikor 301 megbetegedést regisztráltak. A védőoltási program gyors eredményt hozott: tavaly november 15-ig mindössze 41 megbetegedést jelentettek a városban.

Hódmezővásárhely példáját követve tavaly Kaposvár, Eger, legutóbb pedig Miskolc és Salgótarján városa döntött bárányhimlő elleni támogatott védőoltási programról. Törökbálinton, Százhalombattán és Jászberényben térítésmentesen juthatnak hozzá a szülők a védőoltáshoz.

– Ha a vakcinát a nemzeti oltási rend keretében minden kisgyerek még a közösségbe kerülés előtt megkaphatná, annak nem csupán a járványok megelőzése szempontjából lenne jelentősége, de számottevő megtakarítást is eredményezne – hangsúlyozta Dr. Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke.

A védőoltás Nemzeti Immunizációs Programba való bevezetése hozzávetőleg 1,5 milliárd forint költségterhet jelentene az államnak. Ennek az összegnek azonban a dupláját, mintegy 3 milliárd forintot lehet megtakarítani az egészségügyi ellátórendszeren belül, ha a közvetlen és közvetett költségeket, mint például a kieső munkanapokat, az ellátásra fordított pénzt is figyelembe vesszük. Költséghatékonysági elemzések szerint az oltási program országos szintre való emelésével tehát évi 1,5 milliárd Ft takarítható meg.

Kinn a bárány!
Egyre több uniós ország vezeti be a bárányhimlő elleni védőoltást. Tavasztól Olaszországban is kötelező a varicella, a svéd és a magyar kormány jelenleg csak mérlegeli a döntést. Évente 4,2 millió szövődményes fertőzést és 4200 halálesetet okoz a bárányhimlő világszerte. 100-ból legalább egy négy év alatti kisgyermek kórházi kezelésre szorul a betegség miatt. A varicella elleni védekezés kiemelkedően sikeres azokban az országokban, ahol a védőoltás bekerült a nemzeti immunizációs programba.

A lázzal, hólyagos kiütésekkel és viszketéssel járó, akár 2-3 hétig elhúzódó bárányhimlőt a gyermekek 90 százaléka még óvodás korában megkapja.

– Ennek oka – mutatott rá dr. Póta György -, hogy a bárányhimlőt okozó varicella vírus rendkívül virulens: cseppfertőzéssel, testváladékkal is terjed, de a fertőzés átviteléhez nem is szükséges testi kontaktus. Poharak, evőeszközök, ruhanemű, ágynemű, kisgyermekek szájba vett közös játékai is terjesztik a kórt, illetve a bárányhimlő „elkapásához” általában az is elég, ha 15-20 percet közös helyiségben töltünk a beteggel. –

A bárányhimlő átlagos lappangási ideje 10-21 nap, a fertőzést követő 2-3 héten belül a tünetek már láthatóak. A beteg ugyanakkor már a kiütések megjelenése előtti 1-2 napban fertőz, ami könnyen járvány kialakulásához vezet. A megbetegedések kétharmada a 6 éven aluliakat érinti, de megjelenése a 3–5 évesek között a leggyakoribb. A betegség a közösségbe kerülő gyermekek mellett a várandós nőkre és a fertőzésen még át nem esett felnőttekre is veszélyes.

A bárányhimlő az esetek többségében enyhe lefolyású, de a háziorvoshoz forduló betegek mintegy 2–6%-ánál különböző szövődményeket – bakteriális fertőzést, agyvelőgyulladást, tüdőgyulladást, neurológiai elváltozásokat – okozhat, sőt ritkán halálos kimenetelű is lehet. Legismertebb szövődménye a hólyagos bőr felülfertőződése, ez pedig gyakran életre szóló hegeket hagyhat.

– A közhiedelemmel ellentétben a bárányhimlő nemcsak a legyengült, immunhiányos gyermekekre veszélyes; a teljesen egészséges gyermekeknél is felléphet szövődmény – erősítette meg Dr. Póta György. A betegség a többgyermekes családokra is fokozott kockázatot jelent, rajtuk általában járványszerűen söpör végig a betegség. Örvendetes, hogy egyre több szülő hozza meg a felelősségteljes döntést gyermeke beoltásáról, megkímélve ezzel a kicsiket egy kellemetlen, potenciálisan veszélyes betegségtől. –

Az OEK ajánlása szerint az az optimális, ha a kisgyermekek a közösségbe kerülés előtt, 16-18 hónapos korban kapják meg a bárányhimlő elleni védőoltást.



Cikk nyomtatása | Hozzászólások |
Megosztás:

Test és lélek

Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!