Cikk nyomtatása | Hozzászólások |
Megosztás:
2015. október 03. 13:00 | PP-Eletforma

ORVOSI TANÁCSOK

Mikortól kell figyelni a gyermek táplálására?

Az élet első 1000 napjának, azaz a várandósság ideje alatt az anyaméh védelmében eltelő időnek és az első két életévnek a körülményei hosszú távon lehetnek  hatással  a csecsemők későbbi, egészséges növekedésére és a kora gyermekkori fejlődésre, sőt a felnőttkori egészségi állapotra. Ennek ismeretében a táplálás kiemelt  jelentőséggel kezelendő már a magzati élet kezdetétől – olvasható a Magyar Diabetikusok Országos Szövetségének hírlevelében. 

Korai táplálás, mikor kell kezdeni?

A legújabb tudományos ismeretek beépülése a felnövekvő egészséges nemzedék tudatába:

  • az első ezer nap időszakának,  a benne zajló élettani mechanizmusok jobb megértésével,
  • az élelmezési iparban a táplálkozás korszerű koncepciójának kifejlesztésével és elfogadásával, valamint
  • az egészségügyi ellátók megfelelő felkészítésével,

együttesen segítheti megvalósítani az egészséget megőrző, a betegségeket megelőző táplálkozást.

Kép: pixabay

Az életminőséget befolyásoló tényezők

A várandósság alatti anyai testtömeg jelentősége

Egyre gyakoribb probléma a várandósság alatti elhízás. Becslések szerint a nők mintegy 50 %-a a várandósság korai szakaszában túlsúlyos, vagy elhízott, ami növeli a várandósság vagy a magzati élet kedvezőtlen kimenetelének kockázatát. Az anya részéről ez az állapot a gyakoribb preeclampsia (terhességi magasvérnyomás és fokozatos terhességi mérgezés), a gesztációs diabetes (terhességi cukorbetegség),  a 2-es típusú cukorbetegség  és a műtétes szülés befejezés (császármetszés, eszközös szülés), a gyakoribb vérzés, a vénás thromboembolia és a túlsúly szülés utáni megmaradása miatt jelent veszélyt. A magzat részéről a macrosomia (az újszülött születési testtömege 4000 g felett van), a vállak megszületésének nehézsége, szülési sérülések lehetnek fenyegető problémák.

Sajnos azonban a  magzati szövődmények nem korlátozódnak a várandósság idejére. A későbbi gyermekkori elhízás kockázata már a születéskor előre jelezhető.

A magzati és a születés utáni élet táplálkozása

A tudományos figyelem eddig a méhen belüli alultápláltság és a csökkent születési  testtömeg káros hatásaira irányult.  Azonban az elhízás járványszerű terjedésével egyre inkább a várandósság és a szoptatás alatt bekövetkező anyai túltáplálkozásnak az utód hosszú távú egészségi állapotára kifejtett hatására tevődik át a hangsúly. A kora csecsemőkori élet környezetének jelentősége is egyre jobban felértékelődik, hiszen a  korai gyors súlygyarapodáshoz későbbi elhízás társul, a méhen belüli gyarapodástól függetlenül.

A korai növekedés mintája és az anyagcsere hosszú távú egészségi állapota közötti kapcsolat

A megfigyeléseken alapuló tanulmányozás után most ennek a területnek a kutatása a programozás hátterében álló molekuláris mechanizmusok jobb megismerésére törekszik.

Epigenetikus programozás

Az epigenetika azt jelenti, hogy az ugyanolyan örökítő anyagot, dezoxiribonukleinsavat (DNS-t) tartalmazó sejtek nagyon eltérő fenotípusokkal (megjelenéssel)  rendelkezhetnek. Például az agysejtjeink DNS-e megegyezik zsírsejtjeink DNS-ével, mégis roppantul eltérnek egymástól. Ennek hátterében az áll, hogy a különböző sejtek a különböző szinteken lévő ugyanazon DNS-ből különböző géneket juttatnak kifejezésre. Ezeket a folyamatokat epigenetikus mechanizmusok szabályozzák.

Epigenetika és a fejlődés

Barker egyik megfigyelésében felismerték, hogy összefüggés van a születési súly és a magasvérnyomás betegség kialakulása között. A későbbiekben epidemiológiai (a betegségek elterjedésének statisztikai vizsgálatával foglalkozó orvosi tudományág) vizsgálatok megerősítették, hogy mind a születési súly, mind a fejkörfogat inverz korrelációt mutat a későbbi szisztolés vérnyomással. Ennek hátterében az alacsony súllyal születettek alacsonyabb nefron (a vesék működési és szerkezeti egységei) száma áll.

Állatkísérletekben, amennyiben patkányokban a vemhesség ideje alatt megszorították az energiabevitelt, az utódok születési súlya alacsonyabb lett, valamint kevesebb lett a nefronszámuk is. További állatkísérletes modellben igazolták, hogy amennyiben magas fehérjetartalmú étrendet adnak  újszülöttkorban a patkányoknak, az fokozott súlygyarapodást és fehérjevizelést fog eredményezni.

Kép: pixabay

Epigenetika és a történelem

Az epigenetikus faktorok a metabolikus programozásban is jelentős szerepet játszanak. A második világháborúban 1944-45 telén, a német csapatok elzárták Hollandia nyugati részét. Jelentős éhínség sújtotta a teljes lakosságot. Az ezen idő alatt fogant gyermekeket 60 évvel később megvizsgálva kiderült, hogy jelentősen alacsonyabb az IGF 2 (insulin-like growth factor 2) metiláltsági foka az azonos nemű, de nem az éhínség alatt fogant testvéreikhez képest. Ezen populáció születési súlya is alacsonyabb volt, és a későbbiekben gyakrabban alakult ki közöttük 2-es típusú diabetes és inzulin rezisztencia is. Ez volt az első bizonyítéka annak, hogy a fogantatás körüli metabolikus programozás hatása élethosszan fennáll.

Ezek után egyértelmű, hogy miért kiemelt jelentőségű a csecsemőtáplálás.

A  „noncommunicable diseases” fogalom magyarul az idült, nem fertőző betegségeknek felel meg. Közös jellemzőjük, hogy általában lassan alakulnak ki és tartósan fennállnak. A négy legfontosabb krónikus megbetegedés közé a cardiovascularis (szívinfarktus és stroke), a daganatos, a krónikus légúti betegségek (idült, elzáródásos tüdőbetegség, közismert angol rövidítése COPD, asthma) és a diabetes (2-es típus) tartoznak. Tekintettel arra, hogy a krónikus betegségek következtében fellépő halálozás minden területen növekedést mutat, jelentős erőfeszítések zajlanak annak érdekében, hogy a rizikófaktorok felismerésre kerüljenek.

A már eddig is ismert rizikófaktorokon kívül (dohányzás, alkoholfogyasztás, elhízás) a figyelem újabb tényezők felé fordult, mint a táplálkozás, születési súly, valamint a csecsemőtáplálás.

A csecsemőhalálozás 70%-áért világszerte az alacsony születési súly a felelős.

A cardiovascularis betegségek egyik legjelentősebb faktora az obesitas. A kövér édesanyák gyermekei 70%-ban kövérek vagy túlsúlyosak lesznek. A gyermekkori kövérség kialakulásáért jelentős mértékben a túlzott fehérjebevitel a felelős. Ennek legjobb megelőzési eszköze az anyatejes táplálás, hisz tudjuk, hogy az anyatejjel táplált csecsemők körében a kövérség előfordulása alacsonyabb, mint tápszeres társaiknál.

Utazás közben erre figyelj gyermeketetéskor!



Cikk nyomtatása | Hozzászólások |
Megosztás:

Test és lélek

Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!