Cikk nyomtatása | Hozzászólások |
Megosztás:
2017. február 08. 08:00 | László Márta

MEGELŐZÉS

Kagylózz, picim!

A halláskárosodás az egyik leggyakoribb fejlődési rendellenesség. Ha időben felismerjük, és a megfelelő kezelést is megkapja a kicsi, a gyermek meg tudja értetni magát, és később gond nélkül be tud illeszkedni a társadalomba. Nézzük, hogy mely esetekben kell nagyon odafigyelni és milyen módszerekkel lehet megvizsgálni az újszülöttek hallását?  

A halláscsökkenés az egyik leggyakrabban előforduló fejlődési rendellenesség, ami nemzetközi felmérések szerint ezer csecsemőből akár hatot is érinthet. Az esetek egy része genetikai okokra vezethető vissza, de szerzett károsodásról is lehet szó. Ma már kötelező minden újszülött esetében az objektív hallásvizsgálat, amellyel a halláscsökkenés és a hallóideg veleszületett károsodása kizárható.

Hallásvizsgálat, Kép: sajtóanyag

Hallásvizsgálat, Kép: sajtóanyag

– A halláscsökkenés előfordulásának kockázatát növelheti, ha a családban már előfordult a probléma.  Rizikófaktornak számít a fül és a koponya fejlődési rendellenessége és a 1500 grammnál kisebb születési súly is, de a magzat méhen belüli fertőzése és a terhesség alatt szedett gyógyszerek miatt is kialakulhat a rendellenesség – sorolta Dr. Fülöp Györgyi, a Czeizel Intézet fül-orr gégész, audiológus főorvosa, aki hangsúlyozta, hogy az újszülötteknek egyhónapos korukig át kell esniük a hallásszűrésen.

A csecsemő halláskárosodását különféle vizsgálati módszerekkel lehet megállapítani.

– Régebben csak szubjektív módon, az ún. lármadobbal tették próbára az újszülöttet és azt figyelték, hogy reagál-e a hangra. Ez azonban elavult, pontatlan, illetve nem ad információt arról, hogy milyen mértékű a halláskárosodás, és hogy az csak az egyik vagy mindkét fület érinti-e – mondta el a szakorvos, aki hozzátette, hogy szerencsére ma már modern, objektív eszközökkel tudják megvizsgálni a kicsik hallását, ahol nincs szükség a baba visszajelzésére.

– Az objektív diagnosztikai módszerekkel a páciens együttműködése nélkül, műszerek segítségével tudjuk vizsgálni a hallást. Az egyik ilyen az otoakusztikus emissziós szűrés (OAE), melynek során egy puhavégű szondán át klikk-hangingereket juttatunk a hallójáratba és így kapunk gyors, pontos információt a szőrsejtek működéséről a belső fülben – magyarázza a Czeizel Intézet szakorvosa.

Nem hallod, amit a főnököd mond?
A zajos munkahely, vagy a rendszeres zajártalom fokozatosan károsítja a hallást, azonban bizonyos figyelmeztető tünetek már a visszafordíthatatlan halláskárosodás előtt is jelentkeznek. Fontos ezeket komolyan venni és idejében orvoshoz fordulni, hogy megelőzzük a maradandó állapotromlást.

A BERA vizsgálat még ennél is átfogóbb.

– Az agytörzsi kiváltott potenciál, azaz BERA vizsgálatkor a nyugodt, mozdulatlan (lehetőleg alvó) kicsi fejére speciális elektródákat teszünk, hallójáratába puha szondával hangingert adunk, és az így regisztrált BERA görbét elemezzük. A méréssel nemcsak a belső fül épségéről, hanem a hallópálya egészéről is képet kapunk – ismertette Dr. Fülöp Györgyi. Hozzátette, hogy ezeknek a vizsgálatoknak nagy előnye, hogy gyorsan és fájdalommentesen lehet elvégezni azokat.

– Nagyon fontos, hogy mielőbb, de legkésőbb a csecsemő hathónapos koráig feltérképezzük a hallását, mert csak pontos diagnózis birtokában tudjuk megkezdeni a kezelést, a hallás rehabilitációját. Későn felismert, vagy nem megfelelően kezelt halláskárosodás esetén elmarad a gyermek beszédfejlődése, későbbiekben nehezebbé válik a társadalmi beilleszkedése is. Kisgyermekkorban sem feledkezhetünk meg a hallás időszakos ellenőrzéséről! – tette hozzá az audiológus szakorvos.



Cikk nyomtatása | Hozzászólások |
Megosztás:

Test és lélek

Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!