Irigyelt idomok – vagy kényelmetlen teher?

Bár többen vágynak nagy keblekre, mint kisebb idomokra, egyre gyakoribb az olyan eset, amikor fizikai fájdalmat okozott, vagy egyéb szövődményekkel, bőrgyógyászati problémákkal járt a mell nagysága, s akkor még az ebből adódó kellemetlen helyzeteket nem is említettük. Többen szégyenérzetről panaszkodnak, mondván könnyűvérűnek tartják őket, nem tudnak megfelelően öltözni, igyekeznek rejtegetni extrém idomaikat, így ruházkodáskor is adódnak problémák.

„Borzasztóan zavar, hogy nem tudok rendesen felöltözni, mert az elegáns, kifinomult ruhák sokkal jobban állnak a kis mellű lányokon, ráadásul hiába próbálnám elrejteni őket, nem lehet. Ebből több konfliktusom is adódott a korábbi párkapcsolataimban, számtalanszor nekem szegezték a kérdést, hogy »Minek teszed ki?«. Egy méretesebb mellen sajnos minden ruha kihívó” – vallja Erika (31), akinek már más nőkkel is meggyűlt a baja az állítólagos „mellmutogatás” miatt.

Az önmagukat nagy mellűnek definiáló nőket bizonyos fokú szinte mindennapos nyak- és hátfájás gyötör a mellkasra nehezedő túl nagy súly miatt, melynek hatását a rossz, görnyedő tartás is fokozhatja. Visszatérő probléma minden nagy mellű nő életében a sportmelltartó-vásárlás, ami szinte megoldhatatlan kihívás, akárcsak a hason alvás. Van, aki csak és kizárólag speciális sportmelltartót hord a hétköznapokon is, és van, aki küzd a normál melltartóval, de estére megfájdulnak tőle a mellei.

„Nekem hormonkezelés miatt nőtt jókorára a mellem – panaszolja Kinga (29). Estére fáj a melltartótól, hason szinte képtelenség aludni, esetleg csak úgy, hogy az ember maga alá teszi a kezét, és a futás is kín, még sportmelltartóval is. Vagy csak én nem tudtam normálisat venni…”

Judit (37) harmincadik születésnapjára plasztikai sebészhez fordult, és megcsináltatta a melleit, nem sokkal szülés után. „Régóta foglalkoztatott a gondolat, mert mindig is sportoltam, és nagyon zavart, nehéz volt »cipelnem« őket, de szülés után még rosszabb lett a helyzet. Gyakran volt hátfájásom, és a melltartóvásárlás sem ment könnyen, sőt nemritkán még a levegővétel is nehézkes volt. Megelégeltem a helyzetet. Egy kosárméretet »vettek le« a mellemből – D-ről C-kosárra váltottam. Eleinte furcsa volt, de minden problémám megszűnt ezzel. Most már zavartalanul tudok sportolni is.”

A túl nagy emlő két alapfajtáját különböztetik meg: ez egyik, amikor az emlő zsír- és mirigyállománya egyaránt kórosan nagy, a másik, amikor csak a zsírtartalom növekszik. Ez utóbbi általában a túlsúlyosság vonzata, és ez a ritkább eset. Ha a mell nem kóros méretű, akkor szubjektív, hogy mi számít túl nagynak, alaphelyzetben ránézésre eldönthető, hogy a testalkathoz megfelelő- e az emlő mérete.

„Magasság és testalkat kérdése, mekkora az a kebel, ami már egészségügyi problémákat okozhat – fogalmaz dr. Varga Klára plasztikai sebész. A mell súlya a gerincet is megterheli, több betegem panaszkodott állandó hátfájásról. A túlzottan nagy mellméret gyakran jár együtt a keblek lógásával is, amit a kor vagy a túlsúly súlyosbíthat. A normál fejlettségnél nagyobb emlők a viselőinek komoly mozgásszervi betegségeket is okozhatnak, a nyakon púpszerű képződmény alakul ki idővel. A mell alatti bőrfelületeken pedig a bőr az izzadás miatt felmaródik, az állandó nedvesség miatt gombás fertőzés és ekcéma is kialakulhat.”

Egy lehetséges és végleges megoldás: a mellkisebbítő műtét
Amerikai adatok szerint a nők 6-7%- a érzi túl nagynak a mellét, nálunk ennél kicsivel több. Magyarországon 250-300 jelentős méretcsökkentéssel járó mellplasztikai műtét történik, melyek terén egyébként kismértékű csökkenés tapasztalható: éves szinten körülbelül 20 százalékot tesznek ki országos viszonylatban. OEP-támogatás azonban csak abban az esetben kapható, ha a testsúly százalékában kifejezett minimumértéknél többet kell az emlőkből eltávolítani.

„Olyan esetekben van szükség mellkisebbítő műtétre, amikor tartós és nagymértékű a hát- vagy derékfájás, az átlagosnál jóval súlyosabb emlő ugyanis fájdalmas gerincdeformálódást okozhat, de gyakori a melltartópánt bevágása okozta vállfájdalom miatti panasz is – magyarázza dr. Varga Klára. – Extrém esetben az is előfordul, hogy korlátozza a szabad mozgást és a munkavégzést is. A műtét a gyakorlatban úgy néz ki, hogy az emlő alsó részéből veszünk ki általában egy körcikkely alakú darabot. Az emlőbimbó ezek után megfelelő magasságba kerül, a mirigyállományt pedig megformázzuk.”

Mell vs. gravitáció…
A leggyakoribb mellműtétek közé tartozik az esetenként nem egyformán megereszkedett keblek korrekciója. A többszöri szoptatás vagy jelentős fogyás, esetleg ezek együttesen a szép fiatal emlőn súlyos nyomot hagynak. „A mell, mérettől függetlenül, petyhüdtté, lógóvá válhat. Ilyenkor a mell bőrének és mirigyállománynak szükség szerinti kimetszésével és a mellkasfalhoz történő rögzítésével érhető el a kívánt eredmény” – avat be minket a doktornő.

A megfelelő időzítés:
szülés előtt vagy után?
Mivel a beavatkozás a tejcsatornákat is érintheti, a plasztikai szakértő szerint jobb gyermekszülés utánra halasztani. „A műtét bonyolultságát az okozza, hogy szélsőséges esetekben 15–20 centiméterrel is emelni kell a mellbimbót, és annak vérellátását, idegellátását s lehetőleg a kivezető tejcsatornákat meg kell tartani, mivel az utóbbiak átvágása később szövődményeket okozhat a szoptatásnál.”

Túlsúlyos nőknél nagyobb a kockázat?!
A plasztikai műtétekre jelentkezők közül sokan elfelejtik, hogy a méretcsökkentéssel járó mellplasztika is műtét, amelynek bizony lehetnek szövődményei is. A túlsúly fokozza a kényelmetlenségeket, így érdemes megszabadulni a felesleges kilóktól. „Mellkisebbítő műtétet is inkább akkor érdemes végeztetni, amikor könnyebbek vagyunk, egyrészt mert a műtét utáni fogyókúra során a mellek mérete is csökken, és ismét megereszkedhetnek a tartóizmok, másrészről a túlsúlyos nők nagyobb kockázattal számolhatnak mellplasztika esetén, mivel a műtét több szövődménnyel járhat. A beavatkozást követően gyulladás, bakteriális fertőzés és vérzés lényegesen gyakrabban fordulhat elő, mint normális testsúlyú páciensek esetében” – hangsúlyozza Varga doktornő. Így mind a műtéti beavatkozásra váró páciens, mind a plasztikai sebész közös érdeke, hogy ezt a kockázatot operáció előtt részletesen megbeszéljék, és minimalizálják.

Amit mi magunk is megtehetünk…
A nők már tinédzserkorban szégyellik, görnyedt tartással próbálják elrejteni túl nagyra nőtt melleiket. És a nagyobb súly miatt a pszichésen szégyenérzetre visszavezethető rossz tartás is hamarabb jár egészségügyi következményekkel: a hátizmok megnyúlnak és meggyengülnek a folyamatos terhelés hatására, nem tartják megfelelően a gerincet. Így a hátfájást a mellkasra nehezedő mellek súlya csak közvetve okozza, az abból eredő tartáshiba, gerincferdülés, valamint az, hogy a vállak nincsenek egyforma magasságban, mind-mind a hát- és nyakfájdalom hátterében állnak. Ilyenkor a gyógytorna is alternatív és ideiglenes megoldást jelenthet.