Facebook hozzászólás
355

Influenza vagy nátha? Van különbség!

A hasonló tünetek miatt gyakran nehéz megkülönböztetni a náthát és az influenzát. Érdemes-e antibiotikumot szedni, kinek ajánlott az influenza elleni oltás, és hogyan úszhatjuk meg legenyhébben a betegséggel töltött napokat?

A nátha is vírusfertőzés

A náthát – ahogyan az influenzát is – a légutak nyálkahártyájában szaporodó vírusok okozzák. Ám míg a nátha leginkább az orrüreget érinti, addig az influenzánál sokszor az egész légzőrendszer megbetegszik. Az egyik legfontosabb különbség a kialakulás időtartama. A nátha ugyanis lassan, fokozatosan hatalmasodik el az emberen. Először leginkább a torokfájdalom jelentkezik, amelyet később orrfolyás, majd köhögés is kísér. Ezek a tünetek általában enyhébbek, és bár néha kialakul hőemelkedés, láz csak ritkán fordul elő. Mivel cseppfertőzéssel terjed és igen ragályos, évente akár többször meg elkaphatjuk, gyerekeknél akár tízszer is jelentkezhetnek évente a tünetek. Náluk el is húzódhat a betegség lefolyása akár 2 hétig is, egy egészséges szervezetű felnőtt általában 3-5 nap alatt túl van rajta. A legfőbb ok, amiért nem létezik nátha elleni védőoltás, hogy a betegséget több száz, különféle vírus okozhatja.

Kép: Pixabay

Az influenza tovább tart

Az influenzát A-, B- és C-típusú vírusok okozzák, amelyek közül az A-vírus okozza a világjárványokat (úgynevezett pandémiákat), a B csak kisebb csoportok megbetegedését okozza, míg a C csak ritka, egyedi esetekért felelős.

A kór ilyenkor néhány óra ledönti az embert, és a klasszikus náthás tünetek mellé komolyabb panaszok is csatlakoznak, mint a láz, a hidegrázás, a kimerültség, az izomfájdalom és a fejfájás. Ráadásul az influenzás beteg lassan is gyógyul, maga a betegség nagyjából 10 napig tart, de a kimerültség még 2-3 hétig érezhető. Az egyik legfontosabb különbség a szövődmények arányában és súlyosságában keresendő. Míg a nátha többnyire nem veszélyes, addig az influenza szövődményei főleg kisgyermekekben, idősekben és krónikus betegségben szenvedőkben okozhat súlyosabb betegségeket. Ezek között leggyakoribb a különböző baktériumok okozta tüdőgyulladás, amely antibiotikumokkal kezelhető. Ritkán az influenza első tünete a vírus által okozott vérzéses tüdőgyulladás lehet, amelynek akár végzetessé is válhat.

Nem szükséges az antibiotikum

Mindkét betegség leginkább télen jelentkezik, amikor a fűtött lakások száraz levegője szárítja az orrüreg nyálkahártyáját, ezáltal megkönnyíti a vírusok bejutását a szervezetbe. Ráadásul ilyenkor az emberek többet vannak együtt egy légtérben, ami szintén növeli a fertőzés veszélyét.

Miért veszélyes az indokolatlan antibiotikum fogyasztás?
Az antibiotikumokkal számos életveszélyes fertőzést lehet gyógyítani, ám gyakran indokolatlanul használjuk őket, például torokfájás esetén. Ennek következtében egyre sűrűbben esik szó az antibiotikum rezisztenciáról. Mit is jelent ez?

Mivel a náthát és az influenzát is vírusok okozzák, általában nem segítünk magunkon, ha antibiotikumokat kezdünk el szedni. Amennyiben azonban például a nátha szövődményeként melléküreg-gyulladás vagy középfülgyulladás jelentkezik, ezekre javasolható az antibiotikumos kezelés. Az influenza kezelésében szóba jöhetnek bizonyos antivirális (vírus ellenes) szerek, amelyek lerövidíthetik a betegség lefolyását, de ezek csak akkor hatásosak, ha a megbetegedés első vagy második napján elkezdik adagolni.

Ha már elkaptuk

Mindkét betegség esetében fontos az ágynyugalom, a megfelelő mennyiségű folyadékfogyasztás, és segíthetnek a különböző C-vitamin tartalmú készítmények. Néhány nap alatt megbirkózhatunk a náthával, de az influenzával járó láz nyilván tovább legyengíti a szervezetet. A láz egyébként a szervezet védekező reakciója, ugyanis a megemelkedett testhőmérséklet arra szolgál, hogy akadályozza a vírusok szaporodását. A lázcsillapításnak veszélytelenebb módja a hideg vizes lepedőbe való beburkolás és a hűtőfürdő (ilyenkor fokozatosan hűtjük el a langyos vizet). Ha gyógyszereket is alkalmazunk, erről kérjük az orvos, a gyógyszerész tanácsát, ugyanis a különböző szerek sokszor ugyanazt a hatóanyagot tartalmazzák, így ha nem figyelünk, túladagolás is előfordulhat.

Mindkét esetben, de különösen az influenzánál érdemes résen lenni, és orvoshoz fordulni, ha alábbi tüneteket észleljük:

  • véres vagy elszíneződött köpet,
  • mellkasi fájdalom,
  •  légzésszám növekedése akár pihenés közben is, nehézlégzés, elkékülés,
  •  megváltozott tudatállapot,
  •  csökkenő vérnyomás,
  •  gyerekeknél különösen figyeljünk, ha a lelassulnak, egyre aluszékonyabbá válnak, ha felgyorsul és nehezítetté válik a légzésük.

Az oltás védelmet nyújt

Elsősorban az öt éven aluli kisgyerekeknek, a terheseknek, az időseknek, és a hat hónaposnál idősebb, krónikus betegségben szenvedőknek ajánlott az influenza elleni védőoltás – ismerteti Hava Róbert, az Oxygen Medical vezető szakasszisztense. – Azonban az aktív korú, munkába járó embereknek szintén előnyös, mivel a betegség megelőzésével nem kell kiesnie a munkavégzésből. Ezzel nemcsak önmagunkat, hanem környezetünket és hozzátartozóinkat is védjük az influenza ellen. A védőoltás elölt vírust tartalmaz, így nem okozhat influenzás megbetegedést. Gyakorlatilag mellékhatás nélkül zajlik az oltás utáni időszak, legfeljebb hőemelkedés, a beadás helyén enyhe fájdalom vagy duzzanat, bőrpír jelentkezhet.

 

 

 



Facebook hozzászólás
További cikkek

Hozzászólás zárolva.

ÉLET-MÓD

Mi a német juhászkutya népszerűségének titka?

Nem lehet elvitatni, hogy az egyik legnépszerűbb fajta a német juhászkutya. Nemcsak munkakutyakánt lehet rá…

Stílusos női cipők a trendek tükrében

Ahogy az évszakok változnak, úgy változnak az irányzatok - ideértve a legújabb női cipőket - és a trendek is. A…
1 / 3 453

KUL-TOUR

1 / 158

ÉLET-MÓD

Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!