Cikk nyomtatása | Hozzászólások |
Megosztás:
2017. december 06. 08:00 | PP-Eletforma

GLOBÁLIS FELMÉRÉS

Élhetnek boldogan a pikkelysömörösök?

Globális boldogságfelmérést készített a LEO Innovációs Laboratórium, a LEO Pharma független szervezete, mely szerint a magányosság és az orvosokba vetett bizalom erősen összefügg a pikkelysömörösök boldogságérzetével. A kutatás alapján a psoriasissal élők a latin-amerikai országokban a legboldogabbak. Magyarországon a „Tegyünk együtt az egészséges bőrért!” rendezvény keretében mutatták be a vizsgálat eredményeit.

A Boldogságkutató Intézet 184 országból származó több mint 120 000 komoly, krónikus autóimmun betegségben, pikkelysömörben érintett körében végzett kérdőíves felmérést a pszoriázissal élők érzéseiről. A kutatás alapján a pikkelysömörben szenvedő emberek Spanyolországban, Mexikóban, Kolumbiában és Brazíliában a legboldogabbak, míg az éves ENSZ Globális Boldogságjelentésével ellentétben egyetlen észak-európai ország sem jutott be a legboldogabb országok közé a pszoriázisban érintetteket tekintve.

Karafiáth Orsolya: Nem vagyok leprás!
Egészségesként sokan el sem tudják képzelni, mennyi megaláztatás éri a pikkelysömörrel élőket. Folyamatos külső és belső kontroll szükséges ahhoz, hogy túléljék a hétköznapokat. El kell olvasnod Karafiáth Orsolya írását!

– Meglepő, hogy a kutatás eredményei szerint Norvégiában és Dániában – amelyek az ENSZ Boldogságjelentése szerint a világ legboldogabb országai – a legnagyobb az eltérés a pikkelysömörben szenvedő emberek és a lakosság többi része között – mondta Meik Wiking, a Boldogságkutató Intézet elnök-vezérigazgatója.

Hasonló, nagymértékű eltérés mutatkozott más olyan országokban is, amelyek jó helyezést értek el a ENSZ globális boldogságrangsorában. Ez azt jelentheti, hogy a krónikus betegségek negatív hatásai az egészséges emberek látókörén kívül esnek, és ezek a társadalmak megfeledkeznek a krónikus betegségben szenvedőkről.

Szabó Bernadett, a Semmelweis Pszoriázis Klub vezetője, a „Tegyünk együtt az egészséges bőrért!” elnevezésű rendezvényen szólalt fel a hazai tapasztalatokról.

– Az élen végzett országokban jól működő betegszervezetek léteznek, így az eredmények alátámasztják azt az elméletet, hogy a támogató csoportok felbecsülhetetlenül értékesek a pikkelysömörben szenvedők életminőségének javításában. –

Fejét fogó férfi, Kép: pexels

Kép: pexels

Mivel a betegség az élet minden területére hatással van, a pszoriázisban érintettek komfortérzete nagymértékben függ a környezetük betegséghez való viszonyulásától, így az információk és az empátia hiánya erős összefüggést mutat a boldogságszintekkel. A kutatásból kiderül, hogy a válaszadók 20%-a kitöltést megelőző két hétben egyáltalán, vagy szinte egyáltalán nem érezte úgy, hogy szeretnék, 24%-a pedig nem érezte magát magabiztosnak az adott időszakban.

A felmérés kérdéseire adott válaszokból az is kiolvasható, hogy az érintettek úgy érzik, hogy a társadalomban, a közösségekben és az orvosok körében is alacsony a pikkelysömörrel kapcsolatos tudatosság és megértés. 49% szerint az orvosok nem értik, hogy a pikkelysömör milyen hatással van a mentális egészségre, 42% nem bízik abban, hogy az orvosok meg tudják gyógyítani a pikkelysömört, 55% úgy érzi, nem tájékoztatták a pikkelysömör összes lehetséges kezelési módjáról, 49% gondolja azt, hogy a családjuk, míg 58% állítja, hogy barátaik nem értik, mit jelent pikkelysömörrel élni. A legmegdöbbentőbb adat, hogy a válaszadók 74%-a úgy véli, a társadalom nem ismeri eléggé a betegséget, 40% pedig úgy érzi, mintha egyedül csak ők szenvednének ebben a betegségben.

Ősszel gyógyul legszebben az anyajegy-eltávolítás utáni heg
Megelőzés céljából a szakemberek azt javasolják, hogy minden évben ellenőriztessük az anyajegyeink állapotát. Ha eddig még nem tettük meg, érdemes még most elvégeztetnünk! Az ősz azért is optimális időpont erre, mert ha egy anyajegyet el kell távolítani, akkor a feltételek ebben az évszakban a legideálisabbak a szép sebgyógyuláshoz.

Az eredmények szerint azok a pikkelysömörös emberek, akik leginkább magányosnak érzik magukat, úgy gondolják, hogy az orvosok nem értik teljesen, milyen hatással van a betegség az érzelmi jóllétükre. Ezzel ellentétben a magas boldogságértékeket elérő válaszadók nagy fokú bizalmat mutatnak az orvosaik felé.

Magyarországon az országos és regionális betegszervezetek mellett az évente megrendezendő „Tegyünk együtt az egészséges bőrért!” nap támogatja leginkább a betegedukációt, amelynek keretében ingyenes konzultációkon és előadásokon vehetnek részt az érdeklődők bőrgyógyász, dietetikus, gyógytornász és pszichológus szakértők részvételével.

2014-ben a WHO állásfoglalásában súlyos, nem fertőző, krónikus betegségként (NCD) ismerte el a pikkelysömört. Az állásfoglalás kiemelte, hogy a világon sok ember szenved szükségtelenül a pszoriázis miatt, mert hibásan vagy késve ismerik fel a betegséget, valamint a betegek elégtelen ellátáshoz jutnak, és sok esetben a társadalom is megbélyegzi őket.

 



Cikk nyomtatása | Hozzászólások |
Megosztás:

Test és lélek

Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!