Cikk nyomtatása | Hozzászólások |
Megosztás:
2016. március 10. 09:00 | László Márta

ORVOSI TANÁCS

Él a csontod!

Van egy olyan betegség, amellyel az emberek többsége nem foglalkozik, egészen addig, amíg annak tünetei nem jelentkeznek, ám akkor már késő. A csontritkulás sajnos a korral is együtt jár, ám a megelőzése kiemelt szerepet kap, hiszen visszafordítani nagyon nehéz, teljesen rendbe hozni pedig lehetetlen! A témában dr. Koppány Viktória, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa segít eligazodni.

Idős hölgy piros kabátban, bottal, hátulról, Kép: publicdomainpictures

Kép: publicdomainpictures

A csontok a test támasztószövetei, de valamiért hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy ezek élettelen dolgok, vagyis, hogy a csontot gyerekkorunkban képezzük, amíg növünk, nő az is, majd egyszerűen megáll a növésben, és azután csak van. De ez messze nincs így! A csonttömeg építését magzati korban kezdjük, és intenzitása valóban gyerekkorban a legmagasabb. A csonttömeg maximumát, vagyis a legtöbb, legtömörebb csontszövetet nagyjából 30 éves korunkra érjük el. Ezután a szövet már jellemzően inkább ritkul, kivéve azoknál az embereknél, akik kifejezetten aktív életet élnek.

Ám az épülés és a ritkulás sem kizárólagos. Amikor a csontszövet épül, akkor is bomlik, de előbbi folyamat gyorsabb, így a csonttömeg gyarapszik. 30-35 éves kor után a reláció megfordul, és a szövet gyorsabban bomlik, mint ahogyan épül. Ebből is látszik, hogy a csont egy élő, fejlődő, változó szövet, mely nagyjából 2-3 havonta teljesen megújul az emberi szervezetben.

A csont élő szövet. Csontépítő sejtek, csont lebontó sejtek, erek, idegek, csonthártya, csontvelő, kollagén, kalcium, foszfor alkotja többek között, anyagcseréje szigorúan szabályozott.
Gondoljunk csak arra, hogy a csonttörés gyógyulásához milyen sokrétű folyamatra  és együttműködésre van szükség! A csontrendszer, csontszerkezet kialakulása és fejlődése többek között genetikai, egyedfejlődési, táplálkozási, hormonális faktorok hatása alatt áll.
Jellegzetes például a súlyos gyerekkori D-vitamin hiány okozta csont deformitás, az ún. angolkór vagy rachitis. De ide tartozik a menopauza után az ösztrogénhiány okozta csontritkulás is.

Futó sportoló lábáról közeli felvételi, amikor épp egy pocsolyába csobban, Kép: pixabay

Kép: pixabay

Az osteoporosis

A csontritkulás, vagy osteoporosis egy olyan betegség, melyben a csont tömege, és sűrűsége drasztikusan lecsökken. Korral jellemzően mindkét nemnél megjelenik, ám a hölgyek sokkal korábban is szembekerülhetnek vele.

A csontritkulás „tünete” sajnos már csak a csonttörések megjelenése, gyakorivá válása lehet, így mire a tünetek alapján ismernénk fel a betegséget, az már igen előrehaladott állapotban van. A csont ritkulása természetes jelenség, ám a mértéke már nagyon nem mindegy. hogy időben rájöhessünk a bajra, a rizikófaktorokkal kell számolnunk, amik a következőek:

–          Kor: a kor előrehaladtával a természetes csontbomlás sebessége már megelőzi a szövet épülésének sebességét, így az ember veszít a csonttömegből. A betegség kialakulása ennek a folyamatnak a sebességétől, valamint az elért maximális csontsűrűségtől is függ.

–          Táplálkozási, felszívódási zavarok: mivel a csont főleg kalciumból és magnéziumból, és kollagénekből épül fel, ezeket a táplálékkal vehetjük fel. Az étkezési zavarok, mint a bulimia, vagy a felszívódási rendellenességek, mint a crohn-betegség ezért veszélyt jelentenek a csontszövetre is.

–          Gyógyszerek

–          Mozgáshiány

–          Depresszió

–          Pajzsmirigy problémák

Dr. Koppány Viktória, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa hozzáfűzi, hogy a csontritkulás a hölgyeket nagyobb mértékben érinti, mint a férfiakat. Ennek oka, hogy a nők a menopauza alatt erős hormonális változásokon mennek keresztül. A változókor alatt a nemi hormonok szintje lecsökken, ami érinti a csontszövetet is, mivel ezek a hormonok szerepet játszanak a csontképzés serkentésében is.

Diagnózis és kezelés

A csontritkulás felismerése csonttörés nélkül igen nehéz feladat. Mindenek előtt a szakorvos a rizikófaktorokat méri fel, és a családi hátteret kutatja, mivel ez a betegség családi halmozódást mutat. Ezután fizikális, labor, valamint röntgenvizsgálatokkal is kutat a betegség jelei után, hiszen a vérben lévő bizonyos hormonok szintje következtetni enged a betegség jelenlétére, valamint a fizikális és röntgenvizsgálat is fényt deríthet a bajra.

Tornázó béka nyújtógyakorlatot végez, Kép: pixabay

Kép: pixabay

A csontritkulás kivizsgálása során vérvétellel meghatározható a D-vitamin szint, a kalciumszint, a foszforszint, a pajzsmirigy-és mellékpajzsmirigy hormonszint, kollagén keresztkötés, oszteokalcin a vérben, melyek olyan anyagok, amelyek adott esetben tükrözik az aktuális csontanyagcsere állapotot. A csont sűrűségét (idegen szóval denzitását) speciális röntgen vizsgálattal állapíthatjuk meg, kiemelt területeken, pl. gerinc vagy combnyak.
Ez a vizsgálat az oszteodenzitometria (ODM), más néven csontsűrűségmérés.
A csontritkulás kezelése azért fontos, hogy ne következzen be csonttörés!

Ha a betegség igazolást nyer, akkor életmódváltással, és gyógyszeres kezeléssel lehet tenni ellene, melyet minden esetben a szakorvos javasol, és felügyel. (Forrás: Budai Endokrinközpont)

Napi 20 perc sporttal már rengeteget tettél az életedért! Persze a kozmetikus is sikert hozhat! Csapj bele!

 



Cikk nyomtatása | Hozzászólások |
Megosztás:

Test és lélek

Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!