Cikk nyomtatása | Hozzászólások |
Megosztás:
2017. február 24. 08:00 | PP-Eletforma

ELSŐ 1000 NAP

Betegséghez vezethez a helytelen (hozzá)táplálás

Csaknem minden negyedik ember vérszegény a világon, ami nagyrészt a gyermekkori vashiánynak köszönhető – derül ki a WHO adataiból. A vashiány az egyik leggyakoribb betegség a gyerekeknél, de a lisztérzékenység is majd 3 millió embert érint Európában. Mindkét betegségért főként az idő előtt vagy helytelenül megkezdett hozzátáplálás felelős: az élet első 1000 napjának környezeti hatásai, azon belül is a táplálás ugyanis kulcsszerepet játszanak a későbbi egészség alakulásában. Az allergiás megbetegedések, a gluténérzékenység és a vashiányos vérszegénység mellett olyan felnőttkori népbetegségek is megelőzhetők az első 1000 napban, mint az elhízás, a cukorbetegség vagy a szív- és érrendszeri megbetegedések.

A világ népességének csaknem negyede szenved vérszegénységben, minden második érintettnél pedig vashiányos vérszegénységről beszélhetünk. A vashiány az alultápláltság egyik leggyakoribb formája, amely világszerte 841 000 ember életét követelte az elmúlt években, és több mint 35 millió esetben okozott visszamaradást a fejlődésben. Kialakulásában jelentős szerepet játszik a túl korán, egyéves kor előtt bevezetett tehéntej: a tehéntej vastartalma alacsonyabb, mint a csecsemők és kisgyermekek fejlődéséhez szükséges mennyiség, így az egészséges, kiegyensúlyozott étrenden keresztüli pótlás nélkül vashiány alakulhat ki (főbb tünetei a fáradékonyság, étvágytalanság vagy a koncentrálóképesség csökkenése).

Csecsemő és atyai kéz, Kép: pixabay

Csecsemő és atyai kéz, Kép: pixabay

A tehéntej magas nátrium- és fehérjetartalma ráadásul megterheli a babák emésztőrendszerét, és haspuffadást, hasmenést vagy véres székletürítést okozhat. A hazai szakmai ajánlás szerint egyéves korig mindenképpen kerülni kell a tehéntejet, de sokan egészen hároméves korig javasolják a mellőzését a kisgyermekek étrendjében. A szoptatást követően, a folyékony, tejalapú táplálás folytatásaként a korosztály speciális szükségletei szerint kialakított gyerekitalokat érdemes bevezetni, amelyek megfelelő mennyiségben tartalmazzák a fejlődéshez szükséges vitaminokat és ásványi anyagokat.

Egyre gyakoribb probléma a lisztérzékenység is, ám az első 1000 napban megelőzhető a betegség. Bár a lisztérzékenység a 8-9 éves gyerekek körében a leggyakoribb, az első tünetek általában már csecsemőkorban, a glutén bevezetésével jelentkeznek. Ha túl későn ismerik fel a betegséget vagy nem kezelik megfelelően, komoly visszamaradást okozhat a fejlődésben: a vas és a B12-vitamin csökkent felszívódása miatt könnyen vashiányos vérszegénység alakulhat ki, a kálium és a magnézium felszívódási zavara izomgyengeséget okozhat, a D-vitamin és a kalcium hiánya pedig csontritkuláshoz vezethet.

A gluténérzékenység intenzitása az életkor előrehaladtával csökkenhet, de később, harminc-, negyvenéves korban nagy valószínűséggel újra jelentkeznek a panaszok, és végigkísérik az érintettek életét (a betegek 20%-a 60 évnél idősebb). Európa-szerte csaknem 3 millióan küzdenek a betegséggel, a legtöbb esetet Írországban és Finnországban regisztrálták az elmúlt évtizedben.

Hitek és tévhitek a tápszerekről
Az anyatej a legtökéletesebb táplálék a csecsemőknek. A természet is úgy alkotta meg, hogy a gyermek igényeihez igazodjon az összetétele, így nyilván az édesanyák sem szeretnék ettől önként megfosztani gyermeküket. Vannak azonban olyan helyzetek, amikor minden próbálkozás ellenére sem jön össze a szoptatás. Ilyenkor kell jó döntést hoznunk, szakemberhez fordulnunk, aki megbízható tanácsokat tud adni a további lehetőségekkel kapcsolatban.

– A lisztérzékenység gyakorisága a hazai lakosság körében 1-3%, a 6 éves gyermekek körében pedig 1,4%, ezért az anyukák többsége szinte ellenségként kezeli a glutént. Ahhoz, hogy nagy eséllyel elkerüljük az érzékenység kialakulását, jelen tudásunk szerint optimálisan 6 és 12 hónapos kor között érdemes először gluténtartalmú étellel kínálni a babát. Ha hasmenést, haspuffadást, súlyvesztést észlelünk, vagy úgy tűnik, hogy a gyermek nem a megfelelő ütemben gyarapodik, azonnal kérjük szakértő segítségét! A későn felfedezett lisztérzékenység tartós bélrendszeri panaszokhoz, egyéb szervek megbetegedéséhez, a krónikusan fennálló felszívódási zavar miatt pedig súlyos hiányállapotokhoz vezethet. Ha időben felismerik a problémát, a fájdalmas tünetek megelőzhetők, és állandó, szigorú diétával orvosolhatók – fejtette ki Dr. Lásztity Natália, a Magyar Gyermek-gasztroenterológiai Társaság Vezetőségének tagja.

– A glutén és a tehéntej megfelelő időben történő bevezetésével nemcsak a lisztérzékenység és káros vashiány korai kialakulása csökkenthető, de a megfelelő táplálásal olyan felnőttkori népbetegségeket is megelőzhetünk, mint az elhízás, a cukorbetegség vagy a szív- és érrendszeri megbetegedések. Magyarország mindhárom betegséget illetően az európai lista élén szerepel – hívta fel a figyelmet Dr. Lásztity Natália. – Az élet első 1000 napja egy soha vissza nem térő lehetőség a szülőknek, amikor megalapozhatják gyermekük felnőttkori egészségét – tette hozzá a szakértő.

(Forrás: elso1000nap.hu)

 

 



Cikk nyomtatása | Hozzászólások |
Megosztás:

Test és lélek

Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!