Cikk nyomtatása | Hozzászólások (1) |
| Több
2011. december 5. 17:00 | PP-Életforma
kulcsszavak:mikulás, télapó, ajándék, szokások

DILEMMA

Ma este jön a Mikulás, vagy Télapó!?

Most akkor hogyan szólítsam, Télapónak vagy Mikulásnak? Örök dilemma, de bárhogyan is nevezzük, az ajándékot így is megkaphatjuk. Persze csak ha jók vagyunk...

Örök dilemmát okoz (nekünk felnőtteknek), amikor meg kell magyarázni csemeténknek, hogy vajon őt most hogyan is szólítsuk: Télapónak, vagy Mikulásnak?

Nyugatról érkező hagyomány volt korábban,(18.sz.vége) hogy Miklós-napon (dec.6.) a városokban és a falvakban egy félelmetes, koromfekete arcú, láncot csörgető rém ijesztgette az embereket, aki egyszerre jutalmazott, és büntetett. Ő lenne a pirospozsgás, jó lelkű és adakozó elődje? - néhány eredetmagyarázat szerint, igen.

Az elképzelések szerint, az ajándékosztogató, mosolygós, piros ruhás Mikulás a városokban jelent meg először és valószínűleg független a Miklós-napi szokástól. A kipucolt cipőkbe és csizmákba ajándékot rakó, éjjel közlekedő Mikulást egyre inkább összekötötték Szent Miklós személyével: amíg a 19. század végén megjelent szótárak a szent püspöki munkáját emelték ki, addig 20. század első felében már jótékonysága került a középpontba. A mai szótárak pedig szinte csak az utóbbiról emlékeznek meg. (A Mikulás egyébként a szlovák Miklós név fordítása.)

A gyerekek a két világháború között úgy tudták, hogy a Mikulás a mennyben él és onnan figyeli őket, segítői pedig a krampuszok, az angyalok és a különféle kismanók. A mai koré pedig, mint ezt most is tapasztalhattuk, Lappföldről érkezik, általában segítők nélkül, és szánját rénszarvasok húzzák, vagy éppen modern közlekedési eszközökkel száguldozik.

És mi van a Télapóval?

A tél és az apó szavak a finnugor időkből származnak. A Télapó kifejezés a 20. század első harmadában keletkezhetett, már a két világháború között is használták a Mikulás szó szinonimájaként. A Rákosi- rendszerben például kötelező volt a használata, majd később vegyesen használták a Mikulás elnevezéssel.(Állítólag a kifejezést azért alkották és erőltették, hogy dec.6-át megfosszák vallásos jellegétől, ám a Télapó szó használata nem találmánya ennek az időszaknak, csupán gyakori alkalmazása jellemző rá.

Szemben a fenyőünneppel - amely nem tudott gyökeret ereszteni - a Télapó kifejezés beépült a magyar nyelvbe, számos gyermekdal, vers, mondóka és mese révén pedig a most felnövő generáció is megtanulja.

A világ számos országában eltérő időpontokban és más-más személyhez kötik az ajándékosztást:
Karácsonyapó: Anglia, Németország, Franciaország, Brazília, Peru, Mikulás: Finnország, USA,  Jultomten manó: Svédország, Csillagember: Lengyelország, Fagy Apó: Oroszország,Bulgária, Szerbia, Jézuska: Ausztria, Magyarország, Mexikó, Costa Rica, Kolumbia, La Befana, a kedves boszorkány: Olaszország, Háromkirályok: Spanyolország, Puerto Rico.

A gyerekeknek azonban teljesen mindegy, hogy mikor és ki hozza az ajándékot, a lényeg, hogy a csizmák tele, a fa alja pedig terítve legyen.

Szóval, ha a Mikulással találkoztok, nyugodtan hívhatjátok Télapónak is!


Hozzászólások Szóljon Ön is hozzá
Név*:
E-mail cím*:
Hozzászólás*:
  Reload Image
Anti-spam kód*:
  Hozzászólás elküldése
1. oldal
gyedmaroz
2011. december 6. 15:53
Ha Mikulással találkoztok: szólítsátok csak Mikulásnak, mint ami hagyományainknak a legmegfelelőbb. Még szép, hogy a KARÁCSONY nem lett fenyőünnep. Amennyiben mások ragaszkodnak hagyományaikhoz mi se szégyelljük a magunkét. Az agymosás úgy tűnik eredményes volt., bár a Rákosi-érában is Mikulás volt a Mikulás. Egyébként 5-én hajnalban jár a szakállas és nem 6-án este,
24-én pedig bátran várjuk a Jézuskát és nem a Fagyapót. Noch dazu még vallásos sem vagyok. Boldog Karácsonyt a cikk írójának.


Cikk nyomtatása | Hozzászólások (1) |
| Több

kereső optimalizálás
kereső optimalizálás
Privátbankár Európai KKV-hét Bee Group Hungary Kft.