PREMIER
„Nekünk Salamont az ég küldte kedélybetegség ellen”
Szeptember 8.-án, szerdán 19 órakor a 8. Spinoza Zsidó Fesztivál keretein belül bemutatják a „Hej, Salamon Béla!” című előadást. Miért Salamon Béla? – kérdik sokan, mikor meghallják, hogy bemutató lesz.
„Nekünk Salamont az ég küldte kedélybetegség ellen” - írta egykor Kellér Dezső. Valóban!
A mai generáció már nem emlékszik rá, pedig kedélybetegség ellen ma is jól jönne a 125 évvel ezelőtt Kárpátalján született színész-humorista. Rekedt hangja miatt kezdetben eltanácsolták a színészettől, így köténygyártásba kezdett. Hírnévre először 1922-ben, Szőke Szakáll Vonósnégyes című bohózatával tesz szert. Már ebben is, mint később oly sokszor, a csetlő-botló pesti kisember figuráját alakítja chaplini humorral. 1923-ban már a Teréz körúti Színház igazgatója, de emellett 15 éven keresztül Lipót-mezőn, az elmegyógyintézetben is játszik rendszeresen. Zsidósága miatt 1939 és l945 között leparancsolják a színpadról. 1951-tõl 15 éven keresztül a Vidám Színpad tagja, ahol sok-sok mondata, mint például „Lepsénynél még megvolt”, szállóigévé vált.
Miért Salamon Béla? – kérdik sokan, mikor meghallják, hogy bemutató lesz.
A legkézenfekvőbb válasz, hogy idén van születésének 125. évfordulója.
A másik, hogy a magyar kabaré -, pontosabban kabaré műfaját megteremtő színészek egyik legnagyobb alakja volt, mégis méltatlanul keveset beszélünk róla.
A harmadik ok, s talán ez a legfontosabb, hogy életén keresztül egy olyan korszakot tudunk bemutatni, amelyben a kisember, a pesti kisember hosszú évtizedeken keresztül derült a másik pestin, aki sohasem változott, csak a kor változott meg körülötte, többször is.
Egyetlen arca volt és álarcok helyett is ezt öltötte fel estéről, estére, ez ő maga volt, aki nagy adományozóként jókedvre derített olyan korban is - amikor lehetett -, amelyekben nem éppen a derű volt a meghatározó hangulat.
Azt mondta: „egyszerű embereket szeretek játszani, akiket az élet furcsa helyzetekbe sodor. Mert a születés és a halál között nemcsak tragédiák történnek az egyszerű emberekkel, hanem furcsa és bizarr esetek is.
Ezekre most nem térek ki.
Tudta, hogy ha egyszer kinyitja a száját, ha egyszer elkezd beszélni, akkor oda figyelnek rá.
Úgy gondolom, hogy életének napjainkban is számos tanulsága van, amely Székhelyi József ragyogó alakításában még erősebb.
Ezért Salamon Béla.
Salamon Béla szerepében: Székhelyi József
Színpadra alkalmazta: Murányi Péter
Rendezte: Székhelyi József
Helyszín: Spinoza Színház (1074 Budapest, Dob u. 15.)
Időpont: 2010. szeptember 8.
Jegyár: 2.000,- Ft
Forrás: Murányi Péter
A mai generáció már nem emlékszik rá, pedig kedélybetegség ellen ma is jól jönne a 125 évvel ezelőtt Kárpátalján született színész-humorista. Rekedt hangja miatt kezdetben eltanácsolták a színészettől, így köténygyártásba kezdett. Hírnévre először 1922-ben, Szőke Szakáll Vonósnégyes című bohózatával tesz szert. Már ebben is, mint később oly sokszor, a csetlő-botló pesti kisember figuráját alakítja chaplini humorral. 1923-ban már a Teréz körúti Színház igazgatója, de emellett 15 éven keresztül Lipót-mezőn, az elmegyógyintézetben is játszik rendszeresen. Zsidósága miatt 1939 és l945 között leparancsolják a színpadról. 1951-tõl 15 éven keresztül a Vidám Színpad tagja, ahol sok-sok mondata, mint például „Lepsénynél még megvolt”, szállóigévé vált.
Miért Salamon Béla? – kérdik sokan, mikor meghallják, hogy bemutató lesz.
A legkézenfekvőbb válasz, hogy idén van születésének 125. évfordulója.
A másik, hogy a magyar kabaré -, pontosabban kabaré műfaját megteremtő színészek egyik legnagyobb alakja volt, mégis méltatlanul keveset beszélünk róla.
A harmadik ok, s talán ez a legfontosabb, hogy életén keresztül egy olyan korszakot tudunk bemutatni, amelyben a kisember, a pesti kisember hosszú évtizedeken keresztül derült a másik pestin, aki sohasem változott, csak a kor változott meg körülötte, többször is.
Egyetlen arca volt és álarcok helyett is ezt öltötte fel estéről, estére, ez ő maga volt, aki nagy adományozóként jókedvre derített olyan korban is - amikor lehetett -, amelyekben nem éppen a derű volt a meghatározó hangulat.
Azt mondta: „egyszerű embereket szeretek játszani, akiket az élet furcsa helyzetekbe sodor. Mert a születés és a halál között nemcsak tragédiák történnek az egyszerű emberekkel, hanem furcsa és bizarr esetek is.
Ezekre most nem térek ki.
Tudta, hogy ha egyszer kinyitja a száját, ha egyszer elkezd beszélni, akkor oda figyelnek rá.
Úgy gondolom, hogy életének napjainkban is számos tanulsága van, amely Székhelyi József ragyogó alakításában még erősebb.
Ezért Salamon Béla.
Salamon Béla szerepében: Székhelyi József
Színpadra alkalmazta: Murányi Péter
Rendezte: Székhelyi József
Helyszín: Spinoza Színház (1074 Budapest, Dob u. 15.)
Időpont: 2010. szeptember 8.
Jegyár: 2.000,- Ft
Forrás: Murányi Péter
Hozzászólások Szóljon Ön is hozzá
Még nem érkezett hozzászólás.
