Pünkösdkor az egyház születését ünnepeljük, hiszen akkor, amikor leszállt a Szentlélek az apostolokra, sokan megtértek Szent Péter prédikációjának hatására.

Furcsa különlegessége volt az eseménynek, hogy a lángnyelvként leszálló Szentlélek hatására mindenki a maga nyelvén értette az apostoli beszédeket, mely jelenségen a jelenlevők is meglehetősen csodálkoztak.

A jelenségre való megemlékezés népi körökben is kiemelkedő, s a népi szokások ezen az ünnepen szorosan kapcsolódnak a valláshoz is. A pünkösd szinte mindenhol vidám örömünnep.

A pünkösdkirály-választás talán az egyik leghagyományosabb népszokás a középkor óta.  A pünkösdkirályt valamilyen ügyességi próbával választják maguk közül a fiatalok, például lovasversennyel, tekézéssel vagy tűzugrással. A győztes utána kiváltságokat élvez: esetleg ingyen fogyaszthat a kocsmában, minden mulatságra hivatalos vagy apró vétségeiért nem jár megrovás.

A pünkösdölésnek, más néven mimimamázásnak, ma vagyon-járásnak több változata is létezik, attól függően, hogy a játékban milyen szerepeket töltenek be a fiúk és a lányok. Kiskunfélegyházán például egy választott, koszorú pünkösdi királynéval játszották, ahol a lányok verseket mondanak a menet közben és énekelnek.

A pünkösdölés másik változata a lakodalmas menet, ahol menyasszony és vőlegény is van, s a játék célja főleg az adománygyűjtés.

Nyugat-Magyarországon különleges, törökbasás játékkal emlékeztek meg a régiek a pünkösdről. Egy iskolásfiút törökbasának öltöztettek be, és a társai házról házra jártak vele. A szalmával kitömött, ágakkal és csengővel ékesített fiúnak a házaknál pénzt és tojást adtak a produkcióért, ami a sok "tömőanyag" miatt annyira nem fájdalmas: a basát a többiek pálcával verik, hogy ugráljon, produkálja magát.

Dunántúlon az a szokás dívott, hogy pünkösdkor fiúkat láncoltak össze, akik után kurjantó lánysereg haladt, s adományokat kértek a szegény "raboknak".

A zöld ág kiemelt jelentősége is pünkösdkor érvényesül, hiedelmekkel egybekötve. Ilyenkor a kerítésekre, házakra zöld ágat (nyír, bodza, gyümölcsfa ága) tettek, hogy a gonosz szellemeket távol tartsák a háztól.  De a zöldágjárás is pünkösdkor esedékes: ilyenkor lányok énekelve táncolnak, kaput formálva kezükkel, az alatt átbújva járják végig a falvakat.

Én részemről azért nem kockáztatok a gonosz szellemekkel szemben: a kerítést két nap erejéig teleaggatom zöld ágakkal. Biztos, ami biztos!

Tátrai-Karácsony: Jeles napok, ünnepi szokások című könyve nyomán.