Cikk nyomtatása | Hozzászólások |
Megosztás:
2016. november 01. 17:00 | Krajcsó Judit

ÖRÖK SZERELEM?

Nem szokás szeretni azt, ami a miénk…

Úgy nézett rá, mint egy első randis. Valami kedveset súghatott a fülébe, mert a nő elmosolyodott, és hagyta, hogy a férfi finoman arcon csókolja mindenki előtt, a zsúfolt és ideges pénztári sorban. Ismerem őket. Már 34 éve házasok, és láthatóan még ugyanazzal szenvedéllyel szeretik egymást. Mi a titkuk? Létezik élethosszig tartó szerelem?

Tapasztaljuk, hogy a szerelem idővel megfakul, elkopik, és elmúlik.
Pedig az elején minden olyan szépen indul…

Kép: Pixabay

Kép: Pixabay

Hetek, hónapok telnek úgy, hogy naponta többször is telefonálunk egymásnak, emaileket, sms-eseket küldözgetünk, a nap minden pillanatában a szerelmünkre gondolunk, miatta álmatlanok az éjszakáink, repes a szívünk, elmegy az eszünk, és bódultan kavarog a világ körülöttünk. Romantikus izzásban közös programokkal kápráztatunk, bensőséges beszélgetésekbe merülünk, és szinte megszállottan bolondulunk a másikért.
Aztán az hónapok évekbe fordulnak, és a vad extázist, a duzzadó energiákat és az eufórikus állapotunkat felváltja a nyugalom és a biztonság érzése. A romantikus boldogságunk egyfajta mélyebb egységgé:  hosszú távú kötődéssé érik.

Mi már együtt is egyedül vagyunk…
Miért és hogyan válunk egyre magányosabbá párkapcsolatainkban. Vajon megelőzhető-e ez a fájdalmas folyamat?

A szakemberek szerint ezért az agy a felelős, amely szép lassan lecsillapítja a szenvedélyek viharát. Hogy a dopamint termelő és szállító agyterületek kezdenek kevésbé aktívan működni, vagy az agyban található kémiai anyagok gátolják a szenvedélyekért felelős területek működését, az még kérdéses.

A lényeg, hogy a test fokozatosan lenyugszik, és úgy érezzük, hogy a szenvedély is megfakul.
Az egymásra figyeléssel felhagyunk, és a legtöbb energiánkat arra fordítjuk, hogy felépítsünk egy biztonságos szociális környezetet, hogy együtt neveljük fel utódainkat…Vagy egy újabb kapcsolatba lépünk, hogy ismét átélhessük a szenvedély “állapotát”.

„Nem szokás szeretni azt, ami a miénk” – írja Anatol France. Ám van néhány bölcs szabály és taktika arra, hogy legyőzzük a megszokást, és hosszútávon is éghessen a láng:

  • Figyeljünk a másikra! Hallgassuk meg őt „aktívan”, tegyünk fel kérdéseket és válaszoljunk az övéire!
  • Tiszteljük és becsüljük meg a társunkat!
  • Igyekezzünk vonzóak maradni!
  • Legyünk őszinték és megbízhatóak!
  • Adjunk egy kis szabadságot egymásnak, és legyen „én-időnk” is a kapcsolatban!
  • Vitatkozzunk építően és kössünk kompromisszumokat!
  • Felejtsük el a múltat, és soha ne fenyegetőzzünk azzal, hogy elhagyjuk a társunkat!
  • Keressünk közös érdeklődési területeket, és időnként csináljunk együtt újszerű, izgalmas dolgokat!
  • Ne gondoljuk, hogy egy kapcsolat örökké tart! Napról-napra építsük fel és soha ne adjuk fel!

Számos dologgal kiegészíthető még a lista, többek között azzal, amit a történet elején említett házaspár mondott: a feleség szerint a humorérzék, a férj szerint pedig a jó szex a hosszú párkapcsolat titka. Többek között.

Kell egy kis saját idő – a szerelemben is
Ha mindig rajtad lóg, sülve-főve veled lenne, az a baj. Ha időnként elvonul, és azt látod jól elvan egyedül is, akkor hisztizel, mert azt gondolod, már nem szeret. Pedig hagyni kell teret és időt a párkapcsolatban is, hogy levegőhöz jussunk, töltekezhessünk, ami a kapcsolatnak is hasznára válik.

 

 

 



Cikk nyomtatása | Hozzászólások |
Megosztás:

Párkapcsolat

Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!