A megbocsátás 7 alapszabálya

A kutatások tanúsága szerint, ha meg tudunk bocsátani, kevesebb stresszel szembesülünk, a szorongás és a feszültség csökken, és a depresszió kockázata is kevésbé fenyeget.

A magunkban tartogatott harag viszont épp ellenkező hatással bír, és még a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát is növelheti. Bár tudjuk, hogy megbocsátani hasznos, ez még nem jelenti azt, hogy könnyű is.
Az alábbi 7 „szabály” betartása azonban egyszerűbbé teszi a dolgunkat.

1. A megbocsátás nem egyenlő a felejtéssel. Azok, akik komoly sérelmeket szenvedtek el a múltban, valószínűleg sosem fognak megfeledkezni róla. De nem is kell; inkább tanuljunk belőle, hogy ne éljük át még egyszer.
2. A megbocsátás nem jelenti azt, hogy elfogadnánk, ami velünk történt. Ha nem haragszunk a másikra, ezzel önmagában még nem üzenjük neki azt, hogy jóváhagyjuk, amit tett.
3. A megbocsátás nem egyenlő a gyengeséggel és a naivitással sem. Aki megbocsát, még nem buta vagy bolond, mindössze szeretne nyugodtabban élni.
4. Hogyan engedjem el azt, akit nem tudok?

   Sokan úgy gondolják, hogy ha elengednek valamit, vagy valakit, akkor örökre elvesztik, vagy azzal megszűnik a kapcsolat azzal, akit elengednek. Pedig épp fordítva van, az elengedéssel a kapcsolat megmarad…

   Megbocsáthatunk úgy is, hogy a másik fél valójában nem fogadja el az ajánlatunkat, ugyanis nem látja be, hogy amit tett, nem volt helyes. De ez nem probléma, hiszen a megbocsátással elsősorban saját magunkkal teszünk jót.

5. A megbocsátás egy folyamat; nem egyik pillanatról a másikra történik, tehát dolgoznunk kell rajta. Az sem baj, ha nem tűnik el teljesen a harag, mindössze a mértéke csökken.
6. A megbocsátással növelhetjük egészségünket és szociális kapcsolataink minőségét; hiszen a folyton mérges, elégedetlen és szomorú emberek társaságát senki sem szereti.
7. A megbocsátás kulcsa a harag elengedése. Ha nem neheztelünk tovább a másikra, hanem továbblépünk, sokkal jobb életminőségre számíthatunk a továbbiakban.(Forrás: pszichologuskereso.hu)