Cikk nyomtatása | Hozzászólások |
Megosztás:
2017. október 18. 19:00 | PP-Eletforma

A BOLDOGSÁG TITKA

9 szokás, ami megszabadít a krónikus boldogtalanságtól

Október 10-e a Lelki Egészség Világnapja.Vajon mitől függ, hogy mennyire jól érezzük magunkat a bőrünkben? Az anyagi helyzetünk, a családi állapotunk, esetleg a nemünk vagy a lakóhelyünk határozza meg? Van kilenc szokás, amit ha magunkévá teszünk, mindenképp boldogabb életet élhetünk.

1. Élj ma!
Vannak emberek, akik a múltjukban élnek, folyton a régi rossz döntések miatt tépelődnek, tűnődnek szerencsétlen jelenükön, amit múltbeli hibáik (esetleg a sors hibái) határoznak meg. És vannak azok, akik folyton valami cél felé tartanak, amit valahogy soha nem lehet elérni, de folyton keményen kell dolgozni rajta, “kicsit még meg kell húzni magunkat”. Ebből talán már látszik is, mi a baj azzal, ha a múlt-jelen-jövő hármasból nem a jelenre tesszük a legnagyobb hangsúlyt. Természetesen jó, ha tudjuk, mit rontottunk el korábban – hátha legközelebb nem fogjuk. És természetesen kellenek célok, amikért küzdhetünk, de azért ne felejtsük el, hogy az életünk sok-sok mai napból áll össze! Azokból az élményekből, amit épp ma élek meg. Az emlékek ezekből lesznek. És mindig lesznek újabb és újabb céljaink, vágyaink. Nem valószínű, hogy eljön a tökéletes megelégedettség állapota fogyasztói társadalmunkban… – magyarázza Rákóczi Emese klinikai szakpszichológus.

Kép: Pixabay

Kép: Pixabay

2. Ne irigykedj!
A krónikusan boldogtalanok általában “ügyesen” megválasztják, kihez és miben hasonlítsák magukat. Mindig találhatunk olyanokat, akikhez képest a mi helyzetünk rosszabb és mindenkiben találhatunk valamit, amit elirigyelhetünk. De ugyanígy nyilván rengeteg emberhez képest jobb a helyzetünk és lehet, hogy akit irigyelünk anyagi helyzetéért, az rettenetesen érzi magát mondjuk a házasságában. Egyébként az irigység nagyon destruktív érzelem. Rombolja a kapcsolatokat, ugyanis nem csak az van benne, hogy vágyom a másik valamijére, hanem rosszindulatot is jelent a másik felé, amiért ő meg rendelkezik azzal a dologgal. Magyarul: nem tudom szeretni azt, akit irigyelek. És egyébként miért is irigyelünk valakit? Leginkább azért, mert mélyen azt gondoljuk, hogy mi nem tudunk hozzájutni valamihez, amire vágyunk. De vajon biztos, hogy nem?

3. Az élet és a habos torta.
A boldog emberek tudják, hogy az élet időnként kemény, ilyenkor összeszedik minden erejüket és a problémamegoldásba fektetik. A boldogtalan emberek úgy gondolják, az élet kemény. Pont. Ők áldozatok, akik küszködnek, de valójában több energiát fektetnek a panaszkodásba, illetve a nehézségek számbavételébe, mint a problémamegoldásba.

4. A félig teli(?) pohár.
Közhely, hogy minden helyzetnek, választásnak van előnye és hátránya. Hibát pedig mindenben és mindenkiben lehet találni. A krónikusan boldogtalanok hihetetlen energiákat tudnak arra áldozni, hogy mindenben megtalálják a hibát. Egy projekt során csak azt látják, hogy mi minden hiányzik még a befejezéshez, kevésbé vannak tudatában, hogy mi minden van már kész, mi működik rendben. Ugyanígy kapcsolataikban is hajlamosak lesznek a konfliktusokra, ellentétekre figyelni, nem a működő területekre.

5 hatékony módszer- önbizalom erősítésre
Mindannyian vágyunk arra, hogy jó és stabil önbizalmunk legyen, de ennek elérése sokszor meglepően nehéz feladat. Ha önbizalmunk megfelelő, nem csak jobban érezzük magunkat a bőrünkben, hanem ellenállóbbá is válunk a lelki megterhelésekkel szemben. Íme egy kis segítség önértékelésünk erősítéséhez!

5. Megbízhatatlan mások.
Természetesen a naivitás nem célravezető a kapcsolatokban, de a nyitottság mások felé és az alapvető bizalom igen. Az alapvető bizalmatlanságot megérzik az emberek és ők is másképp viszonyulnak hozzánk. A pozitív hozzáállás “ragályos”: sokkal több jó kapcsolatra, segítőkészségre számíthatunk másoktól, ha bizalommal közeledünk feléjük.

6. Az irányítás kényszere.
A boldog emberek dolgoznak céljaik elérésén, de tudják, hogy bármikor közbejöhet valami, ami miatt módosítaniuk kell terveiket. A boldogtalan emberek előre igyekeznek minden lehetőségre felkészülni – ez azonban általában döntésképtelenséghez és cselekvésképtelenséghez vezet. Szomorú vagy sem: nem tudunk mindent kontroll alatt tartani. Viszont bízhatunk abban a képességünkben, hogy le fogunk tudni küzdeni minden akadályt, ami elénk kerül.

7. Mesélj a sikereidről!
Nagyban segíti, hogy a dolgokat sötéten lássuk, ha folyton elmeséljük másoknak, milyen nehézségekbe ütköztünk, milyen problémákkal küzdünk, vagyis ha folyton panaszkodunk. Ez saját figyelmünket is a negatívumokra irányítja, akkor meg ugyan miért is ne éreznénk magunkat rosszul? Természetesen nem az állandó “dicsekvés” a cél, de nyugodtan meséljük el azokat a jó vagy vicces helyzeteket is, amikbe keveredtünk. A másokkal töltött idő is jobb lesz, ha nem kell folyton sajnálni minket.

Te is maximalista vagy? Részvétünk…
Öt alá angolból. Pontosan emlékszem rá, hogy kibuggyantak a könnyeim az osztály előtt, rettenetesen elkeseredtem és elöntött az értéktelenség, a „nem vagyok elég jó” érzése. Vagy amikor a sikeres egyetemi felvételim után, ahelyett, hogy hátradőltem volna, és élveztem volna a vágyott cél elérésének örömét, csak üresség maradt bennem és annyit tudtam magamban mondani: hogy „pipa, ezt vártuk”. Nem könnyű maximalistának lenni.

8. Merj hibázni!
A krónikusan boldogtalanokra gyakran jellemző a perfekcionizmus. Lehet, hogy ezt nem is kéne ennél jobban megmagyarázni. Hiszen ki vagy mi tökéletes? De ha ez az elvárásom, szinte mindig mindenben és mindenkiben csalódni fogok. Ez pedig elég lelombozóan hangzik…

9. Számolj a sikerrel!
Az embereket általában be lehet sorolni két csoport valamelyikébe: sikerkeresők vagy kudarckerülők. Na vajon kik a boldogabbak?
A különbség nyilván az, hogy egy kihívást jelentő helyzet előtt azt nézi valaki, mit nyerhet a dologból, vagy hogy milyen akadályok állnak előtte, milyen baja származhat az esetleges kudarcból. A kutatások érdekes különbséget tártak fel e két csoport között. Ha előre meg kellett ítélni, vajon hogy fognak teljesíteni egy feladatban (például 10 dobásból hányszor sikerül kosarat dobniuk), a sikerkeresők elég pontosan saccolnak, míg a kudarckerülők vagy jóval kevesebbet, vagy jóval többet mondanak, mint a valódi teljesítményük lesz. Ez azért érdekes, mert így aztán a sikerkeresők elégedettek magukkal a feladat végén, a kudarckerülők viszont nem. Vagy csalódottak, hogy mégsem teljesítettek olyan jól, mint gondolták, vagy bár többet teljesítettek, mint gondolták, de azt gondolják, ez nem nagy ügy, hiszen alacsonyra tették a lécet, azt bárki átugrotta volna. Röviden: nagyon fontos, hogy tisztában legyünk képességeinkkel, mit várhatunk magunktól, akkor fogjuk tudni jól belőni céljainkat és így folyamatosan elégedettek lehetünk magunkkal.

Tehát nem az anyagi helyzettől, családi állapottól, nemtől, lakóhelytől, stb. függ, mennyire érezzük jól magunkat a bőrünkben. Ez sokkal jobban rajtunk múlik, mint gondolnánk. Ez nem jelenti azt, hogy könnyű változtatni és elkezdeni úgy gondolkodni önmagunkról és a világról, hogy jobban érezzük magunkat. De nem árt, ha a boldogságunkért való felelősséget magunknak tulajdonítjuk.(Forrás: pszichológuskereső)



Cikk nyomtatása | Hozzászólások |
Megosztás:

Párkapcsolat

Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!