Cikk nyomtatása | Hozzászólások (2) |
| Több
2016. március 06. 09:00 | PP-Eletforma

VÉDŐOLTÁS

Invázió közeleg! Senki sincs biztonságban!

Az elmúlt évekhez hasonlóan idén tavasszal is kullancsinvázióra számíthatunk, hiszen az enyhe, csapadékos tél kedvezett a többféle betegséget terjesztő élősködőknek. A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy az elszaporodó kullancsok miatt ma már a vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladást (kullancs-encephalitist) és a Lyme-kórt nemcsak az erdőben, hanem szabadtéri sportoláskor a városi parkokban, az óvodai játszótereken is elkaphatják, akik nem védettek.

A WHO 2011-ben kiadott átfogó jelentése szerint a kullancs-encephalitis megbetegedések száma egyrészt a klímaváltozás, másrészt a kültéri szabadidős tevékenységek népszerűsége okán egész Európában növekszik. A WHO szerint a betegség évről évre fokozódó problémát jelenthet a kontinensen, hiszen már olyan helyekről – Németország egyes régióiból, Svájcból, Litvániából, a skandináv országokból és Oroszországból  – is érkeznek bejelentések, ahol korábban a betegség nem volt jelen. Németországban és Svájcban 1993–2006 között 200%-kal nőtt a megbetegedések száma, de Lengyelországban is mintegy 60%-os emelkedést tapasztaltak a szakemberek.
2013 óta tavaly volt a legmagasabb a jelentett Lyme-kóros esetek száma Magyarországon: az OEK adatai szerint 2015-ben 1445 Lyme-kóros esetet regisztráltak. A kullancs okozta vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladást is tartalmazó encephalitis esetszám pedig 106 volt.

Kép: sajtóanyag

A Lyme-kór és tünetei:

A kullancs által terjesztett másik betegség a Lyme-kór, amelynek lappangási ideje változó. Legelső tünete a csípés körül megjelenő, általában ovális alakú bőrpír (Lyme-folt). A Lyme-kór megelőzése csak a kullancscsípés elkerülésével lehetséges, védőoltással elérhető immunizálás egyelőre nem létezik. A kezelés általános módja bizonyos antibiotikumok alkalmazása, melynek elmaradása életre szóló krónikus állapotot és változatos tüneteket – ízületi problémák, szív- és érrendszeri érintettség – eredményezhet.

Gyógyszer nincs, védőoltás van

A vöröshasú vagy közönséges kullancs által terjesztett kullancs-encephalitis a Lyme-kór mellett a másik legsúlyosabb, ízeltlábú terjesztette betegség hazánkban. A jellemzően kétfázisú lefolyással jelentkező megbetegedésből éves szinten mintegy 10-12 ezer esetet regisztrálnak világszerte – ebből 40-70-et Magyarországon, de a valós esetszám ennek a sokszorosa is lehet.

A betegség felismerését az is nehezíti, hogy az első fázis általános tünetei, amelyek a fertőzött kullancs csípését követő 7–14. napon jelentkeznek – fejfájás, izomfájdalom, fáradtság, kisebb hőemelkedés –leginkább az egyszerű meghűlésére vagy influenzáéra hasonlítanak.

A betegek egyharmadánál azonban kialakul a betegség agyhártyagyulladással, agyvelőgyulladással, agyvelő- és gerincvelő-gyulladással járó második fázisa is, amely általában a kullancscsípést követő negyedik héten kezdődik. Tünete a magas, 39 °C fölötti láz, tarkómerevség, aluszékonyság, koordinációs zavarok, heves fejfájás, sőt hányással, szédüléssel és eszméletvesztéssel is járhat

Kullancspara – mit tegyünk, ha már megtörtént a baj?
Ha megtörtént a baj, és a kullancs már a bőrbe fúródott, mihamarabb szakszerűen eltávolítsuk el, mivel az általa hordozott kórokozók átvitele jellemzően 4-6 órán belül megtörténik. Az eltávolításhoz 10 lépés kell.

„A vírus súlyos esetekben a máj sejtjeit és a szívizmot is megtámadhatja. A tünetektől függően szükség lehet a beteg kórházi ápolására is. Ilyenkor – mivel nincs célzott terápia a betegség gyógyítására – súlyos fokú állapotromlás is bekövetkezhet – az arcideg, a tarkó, a vállöv és a végtagok bénulása is felléphet –, és a betegség a legtöbbször csak maradványtünettel gyógyul” – hívja fel a figyelmet dr. Torzsa Péter PhD családorvos, a SOTE Családorvosi Tanszékének egyetemi docense.

A szakember elmondta: a Magyarországon jellemző vírustörzs csak az esetek csekély arányában – 1-2%-ában – okozhat halált. A vírus három altípusa közül a távol-keleti a legveszélyesebb, ennek halálozási aránya meghaladhatja a 20%-ot is
Európában a betegség előfordulása az életkorral nő, a legtöbb esetet idősebb korban jelentik és a bejelentett esetek számából az is kiderül, hogy férfiaknál magasabb a betegség előfordulási aránya
A szülőknek különösen fontos megjegyezniük, hogy a kullancs-encephalitis tünetei gyermekkorban gyakran nem egyértelműek, emiatt a betegség nehezebben ismerhető fel.

Kép: sajtóanyag

A kullancs nem válogat!

A kullancsok parazita életmódot folytató nagyméretű atkák, amelyek az ember, a szárazföldi emlősök, a madarak és a hüllők vérével táplálkoznak. Világszerte több mint 800 fajt ismernek, hazánkban közülük 20-30 kullancsfaj előfordulásáról tudunk.
A kullanccsal terjesztett vírusfertőzés veszélye szinte egész Európában fennáll; Magyarország a környező országokkal együtt közepesen fertőzött országnak számít. Észak-Magyarország, Nyugat-Magyarország, a Duna menti térségek és a Balatoni régió számít nagy kockázatú területnek, míg fertőzött megyéink Sopron, Zala, Somogy, Vas, Heves, Borsod és Nógrád megye.

„A kullancsok kedvelik a lombhullató erdőket, tisztásokat, a dús aljnövényzetű erdőket, a nádasok, a rétek, a mezőgazdasági területek térségét, de a városi parkokban, a kertes házak udvarán és kertjeiben, a gondozott sportpályákon, a sétányokon is előfordulhatnak. Megjelenésükre különösen számítani kell minden olyan helyen, ahol háziállatok vagy fogságban tartott vadállatok élnek” hangsúlyozta Hanga Zoltán, a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivője.

A szakma is ajánlja a megelőzést!

Torzsa Péter szerint az esetek egyharmadában a súlyos lefolyású – nem ritkán komoly maradványtünetekkel gyógyuló – kullancs-encephalitis megelőzésének fontosságát a hazai és nemzetközi egészségügyi szervezetek is szorgalmazzák: a védőoltás több éve az Országos Epidemiológia Központ által ajánlott oltási körben van.

„A védekezés szempontjából az egyik legfontosabb az időtényező, hiszen a védettségnek még a kullancsok első, tavaszi aktivitási időszaka –  azaz április-május – előtt ki kell alakulnia. Ezért az oltási sort idejében, már ezen a héten érdemes elkezdeni!” – emlékeztetett a szakember.

Hogyan védjük meg kedvenceinket a kullancsoktól?
A kullancsok okozta fertőző betegségek kedvenceinket sem kímélik. A kisállatokat rendszeresen át kell vizsgálni egy-egy séta után, és kullancsirtó szerekkel védetté tenni őket. Ez utóbbiakkal azonban óvatosan bánjunk, mert néhányuk a macskákra halálos is lehet!

Magyarországon jelenleg kétféle oltóanyagot forgalmaznak, mindkettőnek van gyermek és felnőtt változata is. Az oltási sort célszerű ugyanazzal az oltóanyaggal befejezni, amelyikkel az oltásokat elkezdték. Az alapvédettség kialakításához három adag oltás szükséges, amelyet a családorvosoknál, illetve a dedikált oltóközpontokban is be lehet adatni.

Alapesetben az első oltást követő 1-3 hónap múlva kell felvenni a másodikat, majd újabb 9-12 hónap elteltével a harmadik részoltást. Ha gyors immunizálás szükséges, akkor az oltások közötti időszak lerövidíthető. Az alapimmunizálást követően úgynevezett emlékeztető oltásokkal tartható fenn a védettségünk, amelyet a harmadik oltást követően 3 év múlva kell először beadatni. A további emlékeztető oltások időpontja az oltóanyagtól és életkortól függően eltérő, ezekkel kapcsolatban a  családorvos vagy az oltóközpont ad részletes tájékoztatást .

 

 

kulcsszavak:

Hozzászólások Szóljon Ön is hozzá

Hozzászólás küldése

Hefti
2016-03-06 - 10:23

Talán engedélyezni kellene a kullancsok irtását! Csakhogy az európai gyógyszerlobbi nemigazán ember központú. Nem az okot akarja megszüntetni, hanem az okozott kárt csökkenteni. És leszarják azt a pár emberéletet amelyik nem jut védelemhez.

gotha
2016-03-06 - 13:49

Az EU tiltotta be a hatásos permetezőszert, mindenféle baromságra hivatkozva!


Cikk nyomtatása | Hozzászólások (2) |
| Több

Otthon

Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!