Cikk nyomtatása | Hozzászólások |
Megosztás:
2017. július 26. 11:00 | László Márta

ELŐRELÁTÓ

Hogy ne a tűz legyen az úr…

A kényelem, a praktikusság és a költséghatékonyság mellett mindenekelőtt a biztonságosságnak kell az elsődleges szempontnak lennie egy építkezéskor. Egy épülettűz emberéletkbe kerülhet, nem beszélve az óriási károkról. A tragikus londoni tűzeset az elmúlt évek legszembetűnőbb példa arra, mennyire fontos a tűzbiztonság. 

A hetvenes években épült, 24 emeletes Grenfell-torony 2015-2016-os felújításakor tűzveszélyes alumínium-polietilén kompozit panelekkel oldották meg a hőszigetelést, amelynek köszönhetően a júniusi tragédiában keletkezett tűzben mintegy 80 ember vesztette életét. A tragédia után sok vitatott kérdés merült fel, hiszen egyes szakértők szerint ilyen alumínium kompozit panelekkel a 18 métert meghaladó magasságú épületeket több országban is – köztük Nagy-Britannia – tilos szigetelni.

Tűzvész, Kép: pixabay

Illusztráció, Kép: pixabay

Ezen felül vitatott még, hogy a középmagas és magas épületekre vonatkozó egyéb, sokkal szigorúbb tűzbiztonsági előírásoknak vajon megfelelt-e a kivitelezés. A tragédia sajnos megtörtént, így hát továbbra sem lehet eléggé hangsúlyozni mennyire fontos a tűzvédelem.

Az egyik lakásban a hűtőgép fagyasztója okozta tűz az olcsó, éghető szigetelésnek köszönhetően rendkívül gyorsan terjedt a homlokzaton keresztül. A műanyag, szintetikus anyagok használatának elterjedése miatt ma már 5-10-szer gyorsabban terjed a tűz, mint mondjuk 50 évvel ezelőtt. A legtöbb problémát tehát a nem megfelelően megválasztott éghető burkolatok és szigetelések jelenthetik, különös tekintettel átszellőztetett szerkezetekben való alkalmazás esetén – csak úgy, mint a londoni lakótorony esetében –, menekülési útvonalak mentén vagy olyan szerkezeteken belül ahol a nem éghető burkolat kis vastagsága, tűzzel szembeni csekély ellenálló képessége nem képes megfelelő védelmet biztosítani az éghető szigetelésnek.

Az utóbbi években igencsak elterjedt az úgynevezett átszellőztetett homlokzatok szigetelése. Az ilyen típusú homlokzatkialakítás része egy teherhordó falszerkezet, a hőszigetelés, egy átszellőztetett légrés és a homlokzatburkoló elem. Az átszellőztetett homlokzat szigeteléséhez tűzvédelmi okokból kizárólag nem éghető, A1 besorolású termékek lennének használhatóak, mivel a légrés kéménykürtőként viselkedik, így könnyen éghető homlokzatszigetelő anyagok használatával a tűz nagyon könnyen, pillanatok alatt terjed. Így történt ez a Grenfell-torony esetében is, ahol is tűzveszélyes anyagot használtak a szigeteléshez.

Az ilyen esetekben a tűz terjedését az épület homlokzatán keresztül kell megállítani, mert ha már a tűz átterjedt a homlokzaton, akkor óriási veszélyben vannak az épületben tartózkodók. Ha a homlokzati rendszer – beleértve a szigetelést – éghető, jelentősen felgyorsul a tűz terjedése, annak táplálása. Az épület oldalán lévő hőintenzitás miatt az ablakok beszakadnak, és a tűz még könnyebben terjed tovább emeletről-emeletre. Ha a tűz a homlokzaton keresztül átterjed az épület többi részébe, a bennlévőknek használniuk kell a menekülési útvonalat, ám ezzel jelentősen nehezítik a tűzoltók munkáját. Ezért is olyan fontos, hogy a tűz ne terjedjen tovább az épület homlokzatán, és itt kerül előtérbe a tűzálló hőszigetelés.

Ablakban a jövő?
Neked milyen egy jó lakás? Nekem például biztonságos, meleg és persze alacsony legyen a rezsije! Elgondolkodtál már azon, hogy hány emer munkája kell ahhoz, hogy ezek a kívánságaid mind teljesüljenek? Ebbe nyerhettünk betekintést a ősszel Berlinben, a 11. Nemzetköz sajtókonferencián, ahol 17 ország csaknem hetven szakújságírója vett részt!

Ma Magyarországon az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) írja elő, hogy milyen tűzvédelmi tulajdonságú anyagok használhatóak fel szigeteléskor. Tűzvédelmi osztályba sorolják az építési termékeket a tűzveszélyességi anyagvizsgálatokban kapott mérési adatok, az MSZ-EN 13501-1 szabványba rögzítettek alapján az Európai Unióban és néhány azon kívüli országban. Ez lehetővé teszi az építőipari termékek tűzzel szembeni viselkedésének vizsgálatát, illetve az ezt követő, egységes elvek és kritériumok alapján való besorolásukat egész Európában.

A kőzetgyapot olvadáspontja magasan 1000 °C felett van, ezáltal képes meggátolni a tűz továbbterjedését, és erős védelmet nyújt az épületszerkezetnek, hiszen szinte egyetlen épülettűz során sem keletkezik ilyen magas hőfok. Tűzvédelmi szempontból a legmagasabb, A1 besorolásúak, tehát nem éghető, abszolút tűzbiztos. A Central Lancashire Egyetem kutatási tanulmányai szerint a kőzetgyapot nagyon alacsony szervesanyag-tartalmának köszönhetően a legkevesebb mérgező füstöt előállító szigetelőanyag. Az anyag tűzvédelmi gátat képez, valamint égve nem csepeg. Igen nagy hőmérsékleti szélsőségeknek ellenáll, alakváltozás nélkül viseli a hőmérsékletkülönbséget. A kőzetgyapot ötven év után is megőrzi eredeti mechanikai és hőtechnikai tulajdonságait, így élettartama az épület élettartamával megegyező. Gombák, rovarok, rágcsálók nem károsítják, valamint remek hangszigetelő és páraáteresztő tulajdonságú.

 

 



Cikk nyomtatása | Hozzászólások |
Megosztás:

Otthon

Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!