A változatosan szép mozaik burkolatok előnyei- képekkel

A mozaik kisméretű darabkákból összeállított felület – nagyjából ennyi, amit mindenképpen elmondhatunk róla, a változatok száma ugyanis végtelen. A legismertebb és leggyakoribb mozaik-alapanyagok ma a kerámia és az üveg. A sima kerámialapok a színskála minden árnyalatában fellelhetőek a boltokban, de léteznek márványozott vagy épp arannyal mintázott különlegességek is. A csillogó, színezett üveg kényesebb, ezért ennek használatát csak falfelületek burkolására ajánlják. Ezek mellett azonban szinte minden alapanyagból készülhet ilyen burkolat.

A természetes anyagok növekvő népszerűségével a lakberendezésben megjelentek a speciálisan kezelt trópusi fákból, természetes kövekből hasított vagy a víz ereje által formált kavicsokból készült mozaikok is, utóbbiak már az ókorban is nagy népszerűségnek örvendtek. Az ipari stílus híveinek sem kell lemondaniuk az apró lapok kínálta lehetőségekről: a gyártók újabban fémből is készítenek mozaikot.

A formák is meglehetősen változatosak. A leggyakoribb négyzet alak mellett lehet téglalap, kör, ovális is az ismétlődő alapegység. De akár a nagymama összetört étkészletének darabjai is alapanyagot szolgáltathatnak.

Bármilyen stílusú térbe
van megfelelő mozaik, köszönhetően a rengeteg variációs lehetőségnek. A modern és minimál enteriőrökbe alapvetően az egyszínű, folyamatosan rakott lapok illenek. A hagyományos kerámia mellett szerepet kaphat a fém vagy valamilyen nemes kő, mint például a márvány. Ebben az esetben mindenképpen szabályos, szögletes alakú lapocskákat érdemes választani. Amennyiben a fuga is hasonló színű, a végeredmény visszafogottan elegáns, épp csak egy kicsivel mozgalmasabb, mint a megszokott méretű lapok. Elütő árnyalatú fugázással hangsúlyosabbá válik a hálós mintázat.
Aki teljesen sima mozaikfelületet szeretne, választhat azt imitáló nagyobb lapokat is. A hagyományos méretű burkolók e fajtájánál az apró kockák közötti réseket csak fél mélységig vágják be, így azokkal könnyebb és gyorsabb dolgozni, szép felrakás és fugázás után viszont szinte teljesen a mozaiknak megfelelő a hatás.
A díszítettség visszatérő divatjához is tökéletesen illeszkedik a mozaik. Eredetileg is képek kirakására használták, most viszont elsősorban az ismétlődő motívumok divatosak. A mozaik az egyszerű geometrikustól a növényi motívumokon át a szuperbarokk trenddel megjelenő indákig mindenféle egyedi mintázat kirakására lehetőséget ad. A minták esetében még nagyobb figyelmet kell fordítani a tökéletes színű fuga kiválasztására, egy rossz döntés ugyanis tönkreteheti a nagy műgonddal elkészített kompozíciót.
A modern enteriőrökben a mozaik gyakran csak kiegészítő elemként, kisebb felületen jelenik meg. Egy jól elhelyezett fríz segítségével feldobható a legegyszerűbb csempe is, de olcsó és dekoratív lehetőséget kínál egyedi díszcsíkok létrehozására is. Az apró kockák képesek bármilyen formát követni, így ezekkel akár íves vagy szabálytalan alakú objektumok is szépen befedhetők.

Szakszerű felrakás
nélkül nem érvényesül egészében a mozaik szépsége. Az egyenletes és egyenes felület létrehozása nagy szakértelmet és odafigyelést igényel.

A képek esetében a feladat sokkal nehezebb. Itt általában egyesével nyomkodják a felületre felvitt habarcsba a mozaikszemeket, vagy a kívánt ábra tükörképét egy kartonra rajzolva azt „fedik le” a színükkel lefelé rárakott megfelelő színű szemcsékkel. A kész művet aztán leöntik egy kötőréteggel, majd az így már egy táblaként kezelhető képet erősítik a falra. Egyes gyártók kínálatában előre gyártott képek, illetve ismétlődő figuratív motívumok is fellelhetők, melyek esetében a megadott pontos terv szerint kerülhet a falra a díszítés.

Sokkal egyszerűbb a helyzet, ha minta nélküli felületre vágyunk. A teljesen egyszínű vagy egy szín több árnyalatát tartalmazó, netán éppen több, egymáshoz illő tónust keverő összeállításokat a gyártók „lapra szerelve” árusítják. Van, ahol vállalják az egyéni ízlésnek megfelelő színkeverék összeállítását és lapokra előkészítését is. A kis, egyszer egy centis kockák vagy hálóra rögzítve vagy a színükkel lefelé, vékony papírra ragasztva vásárolhatók meg. Ezek segítségével könnyebb elérni az egyenes és egyenletes felületet, hiszen a lapocskákat nem egyenként, hanem a nagyobb méretű csempékhez hasonló egyszerűséggel lehet kezelni a burkolás során.

A szép végeredményhez fontos,
hogy az így kialakult nagyobb lapok között pontosan akkora fugahelyet hagyjunk, mint amekkora az azt alkotó apróbb elemek között található, így nem törik meg a minta folytonossága.
Az egységes összkép érdekében érdemes a lapokat „kötésben” lerakni. Ez azt jelenti, hogy egy sor felrakása után a következőt egy fél lappal kezdve a lapok találkozása éppen az alatta lévő közepére esik. Ezzel egyszerűen elkerülhető a „kocka a kockában” hatás, vagyis a szemet vezető vonalakat tényleg csak az apró egységek határozzák meg.

Mozaiktörténet

A mozaik szó a görög muszeionból eredeztetett latin opus musivum (múzsákhoz közelálló) kifejezésből származik. A múzsákkal kapcsolatba hozása is mutatja, hogy a mozaik igen megbecsült műfaj volt. Az ókortól használatos technika a fejlődésének a csúcsát a bizánci korban érte el. Európában elsőként a görög mozaikokat szokás emlegetni. A jellemzően fekete és fehér – vagy legalábbis sötét és világos – kavicsokból kirakott képek általában a padlóra kerültek. A Római Birodalom lenyűgöző mozaikképei gyakran festmények másolatai, elbeszélő jellegűek, történetet vagy eseményt ábrázolnak a lehető legrealisztikusabb formában megjelenítve.

A keresztény művészet a korábbiakkal szemben viszont nem a minél inkább természethű megjelenítésre törekedett, a fizikai tökéletesség helyett a szellemi tartalom kifejezése volt az elsődleges célja. Ennek következtében az alakok sokkal egyszerűbbé váltak, a képeken nem törekedtek a térbeliség megjelenítésére, és csaknem kizárólag két dimenzióban, szemből ábrázolták a szereplőket. Ennek a korszaknak a jellemzője a csillogó, aranylapokból kirakott, egységes háttér is, amely különös fényt ad a képeknek. Az iszlám világban a geometrikus formák kerültek előtérbe, hiszen ez a vallás tiltja az ember- és állatábrázolást, így a nonfiguratív motívumok uralják díszítéseiket. A mozaik 19. századi divathullámát a szecesszió indította el. A modern művészetben párhuzamosan többféleképpen is használják. Gustav Klimt dekoratív művei mellett a spanyol Gaudí alkotásai például nem ábrázolnak semmit, épületeit egyszerűen változatos színű és mintázatú összetört csempedarabokkal díszítette.

Barátságos burkolatok
A környezetbarát szemlélet már a csempegyártók között is hódít. Sok közülük a fenntartható fejlődés szempontjait is követi, nem csak a termékfejlesztés során, hanem például azzal, hogy a termelés szervezésekor a szállítási távolságokat minimalizálja a környezetterhelés csökkentése érdekében. Az ipari termelés és a háztartásokból származó hulladéküvegek felhasználása is komoly problémát jelent, de a ledarált és összeragasztott üvegből készülhet például burkolat is. Ezek esetében választható a szín és a szemcseméret, a végeredmény pedig kifejezetten dekoratív, ráadásul segítségével kiváltható valamilyen más, egyébként a természetből elvett vagy sok anyaggal és energiával előállított alapanyag.

Létezik olyan innovatív eljárás is, amellyel lényegesen kevesebb anyagot, energiát felhasználva szupervékony lapokat gyártanak, ami azt is lehetővé teszi, hogy felújításkor a régi burkolatot ne kelljen feltétlenül eltávolítani. Környezetbarát megoldásnak minősül az is, ha igazi faburkolat helyett az egyre több gyártó kínálatában megjelenő fautánzatú lapot választunk. A nyomdatechnikában bevált, legmodernebb Ink-Jet technológia már a burkolólapgyártásban is hódít. Ezzel a technológiával a fafelületek meleg tónusai, változatos árnyalatai, erezete, még a csomók is, tökéletes élethűséggel ültethetők át a greslapok felületére. Ezek alkalmazhatók ott is, ahol az igazi faburkolat nem működne megfelelően, emellett biztosak lehetünk benne: egyetlen fát sem vágtak ki a mi fürdőszobánk kedvéért.

Ha mégis természetes anyaggal burkolnánk, érdemes figyelni rá, hogy ökologikusan bányászott kő, ökogazdaságból származó fa legyen az. Ez azt jelenti, hogy a gyártó figyelmet fordít a bányászat vagy kitermelés negatív környezeti hatásainak minimalizálására, illetve a kihasznált terület remediációjára.

Képgaléria megtekintése