Cikk nyomtatása | Hozzászólások (0) |
| Több
2016. március 04. 11:00 | Krajcsó Judit

TAVASZVÁRÓ

A szilva az új cseresznye

Bármily meglepő, Japánban a tavasz előhírnöke nem a cseresznyefavirágzás. A hanami, vagyis a cseresznyefák virágzásának ünnepe már magát a csodálatos tavaszt jelenti, míg a szilvafák rügyezése a szürke hónapok után nagyon várt tavasz közeledtét jelzi.

Az elmúlt hetekben egyre érkeznek a tavasz első jelei; verőfényes napsütés, simogató napsugarak, kellemes hőmérséklet. Nincs ez másképp Japánban sem, Tokióban, a Meguro folyó mentén már rügyeznek a cseresznyefák, ami biztos jele annak, hogy már nincs messze a várva-várt évszak. Amikor az első bimbók megjelennek a szilvafákon, a szigetország lakossága már tudja, hamarosan véget ér a tél.

Amikor a szilvafák virágba borulnak

Noha idén az enyhe tél miatt már decemberben rügyezni kezdtek a szilvafák, természetes virágzási idejük februárra és márciusra tehető, ízelítőt adva a cseresznyefa-virágzás szépségéből és hangulatából. Akár azt is mondhatnánk, hogy annak, aki nem kertész vagy épp cseresznyefa-rajongó, egyik virág épp olyan, mint a másik.

Kép: Japáncpecialista

„Az első pikniket jellemzően a virágba borult szilvafák alatt költik el a japánok – amint a hó elolvadt. Még mielőtt a cseresznyefáknak idejük lenne rügyet bontani, a szilvafák már szinte roskadoznak a virágoktól, így a japánok a parkokban, valamint a templomok és szentélyek környékén a február-márciusi napfényben élvezik a szilvafák ünnepét, vagyis az ume matsurit.” – avat be a japán szokásokba Jámbor Aliz, a Japánspecialista szakértője, aki maga is élt Japánban.

Pazar a látvány

A cseresznyefa-virágzás a magyarok körében is töretlenül népszerű, a tavaszi utazásokra jellemzően még előző év végén elfogy az összes hely, így aki későn ébred, könnyen lemaradhat a hanamiról. Az ume azonban kiskaput jelent; a kellemes időjárás, a fesztiválhangulat, a piknikezőkkel teli parkok már ekkor is jellemzőek, és a szilvafák látványa is magáért beszél…(Képek: Japánspecialista)

Kié a cseresznyevirág?
Eredet-vita dúl a japán nemzeti jelképként számon tartott cseresznyevirág ügyében három távol-keleti ország között. A növény valójában kínai eredetű, kínai földről származik – állítják a kínai szakértők.
kulcsszavak:

Hozzászólások Szóljon Ön is hozzá

Hozzászólás küldése

Még nem érkezett hozzászólás.

Cikk nyomtatása | Hozzászólások (0) |
| Több

Otthon

Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!