A teljesen hagyományos, téglalap alakú fürdőhelyiséget a funkciókat tekintve is teljesen hagyományosan rendezték be. Van benne egy nagyméretű, hosszúkás fürdőkád, egy jó nagy mosdó és egy vécé. A szimpla felsorolásból nemigen derül ki, hogy ez a helyiség ennél jóval bonyolultabb, elsősorban a burkolatkavalkádnak és a fürdőben szokatlanul hangsúlyos textíliáknak köszönhetően. Az egyszerű elrendezés nagyon is átgondolt.

Korszerű forma, klasszikus funkcionalitás jellemzi az ergonomikusan kialakított szlovén Kolpa-San fürdőkádat, amely szinte teljesen elfoglalja a fürdőszoba egyik falát, miként a vele szemben lévő mosdószekrény is a másikat. De ez csak érzet: egyik sem fut végig a fal teljes hosszán. A helyiség ugyanis két részből áll, a virtuális válaszfalat két valóságos építmény jelenti. A kád végébe épített parapet – amely a csaptelepeknek is helyet ad – és a mosdópult oldalfala együtt jelölik ki a fürdőzóna határvonalát.

 

A parapetfal és a nála valamivel alacsonyabb, asztalos által készített polcocska határozottan választja el egymástól a fürdőkádat és a sarokba telepített, tojás formájú, falra szerelt vécét, amely így kifejezetten hangsúlytalan darabja marad a fürdőszobának. A mosdópult melletti falon, ugyancsak méltóságteljes önállósággal foglal helyet egy sok tárhelyet rejtő magas, karcsú szekrény, amely szintén az asztalos munkáját dicséri.

 

 

A kényelem követelményeinek megfelelően a polcos építménynél némileg magasabb a mediterrán tájakra jellemző, kerámiával burkolt mosdószekrény, amelyre nagyméretű, egyszerre íves és szögletes mosdót helyeztek el. A mosdópultot egyedi tömör fa ajtók alakítják át szekrénnyé, és takarják diszkréten a belső tárhelyeket.

A burkolatok megkomponált sokfélesége és a kiegészítők teszik egyedivé és stílusossá a fürdőszobát.

Az építményeket szinte teljes egészében visszafogott, vajsárga csempe fedi, a kilépőt és az alsó polcot kicsit sötétebb árnyalatú, ugyancsak hosszúkás formájú, de önmagában mintás lapokkal burkolták. Ugyanilyenek díszítik a kávészínű padlót, ahol a sima és mintás lapok váltják egymást. A falat fedő világosabb és sötétebb csempék mintája is hasonló, ám itt a „cirmok” fémes-ezüstös színűek, a sort záró bordűré pedig aranyos tónusú.

A kád fölötti falat borító lapok ugyanehhez a csempecsaládhoz tartoznak, az önmagukban cirmos csempéket itt viszont már aranyszín levelek díszítik, külön kiemelve a térből a fürdőhelyet. A burkolat tudatos megkomponálására vall, hogy fölül egy sor erejéig visszajön az ezüstös díszítésű lap az arany szegélyekkel.

Az egyszerű vonalú mosdópultot a pereménél bronzos dombormintás elemek díszítik, ugyanezek megjelennek szemben, a kád szélén is. A csapok és a kiegészítők – mint a vécépapírtartó vagy a szekrények fogantyúja – is bronzszínűek, de nem csak a tónusuk, a formájuk is a régi lányregények világát idézi, fokozva a tejeskávé színű organzafüggönyök hangulati erejét.