Értékes szürkevíz

Hansa csaptelep

Míg nagyszüleink korában az egy főre eső napi vízfogyasztás nem érte el a 30-40 litert, ma Magyarországon 150 liter az átlag. Évszázadunk végére az ivóvíz drágább lehet az aranynál – hangzik az ENSZ szakértőinek fenyegető, s nem is nagyon túlzó jóslata. Vízgazdálkodási szakemberek szerint az édesvízkészletek szűkössége, egyenlőtlen eloszlása miatt az elkövetkező évtizedekben a Föld egyes régióiban háborúk is kitörhetnek az ivóvíz birtoklásáért. Azt is mondják: ha nem változtatunk vízfogyasztási szokásainkon, számos nagyvárosban drámai helyzet áll elő. Pedig a változtatásra számos lehetőség van.
Egyre több gyártó cég fejlesztéseinél kerül előtérbe a környezettudatosság, ami a csaptelepek esetében például az egy perc alatt kifolyó vízmennyiség csökkentését jelenti, miközben az „élvezeti érték” változatlan marad. Egyes márkák azt ígérik, hogy újdonságaikkal – napi 215 literes fejenkénti vízfogyasztással számolva – akár 40 százalék víz megspórolható a kézmosás, zuhanyozás során.
A legnagyobb probléma azonban nem az elfolyatott víz, hanem az, hogy a háztartások szinte minden feladatra ivóvíz tisztaságú vizet használnak, holott a teljes vízfogyasztás csupán 15 százalékának kell ivóvíz minőségűnek lennie. Az esővíz vagy a már egyszer felhasznált, kevésbé szennyezett, úgynevezett „szürkevíz” használható lenne mosáshoz, takarításhoz, öntözéshez vagy a vécében. Nagyanyáink még úgy takarékoskodtak, hogy nem engedték ki a kádból a fürdővizet, a mosógépből az öblítővizet, hanem vödrökben felfogva félretették, majd „újrahasznosították”. Ma már léteznek ennél higiénikusabb megoldások, amelyek a szürkevizet és a csapadékvizet megfelelő módon megtisztítva engedik vissza a lakásokba. Az ökoházak építési koncepciójának fontos eleme, hogy a házak alá víztároló és korszerű házi szennyvíztisztító kerül. Ha az így megtisztított vizet használja a háztartás WC-öblítésre, esetleg mosásra, öntözésre, a normál vezetékesvíz-fogyasztásban akár 50 százalékos megtakarítás is elérhető.
A csapadékvíz csatornákba eresztése is nagy pazarlás. Elvileg minden épületre elhelyezhető ereszcsatorna, ahonnan a csapadékot össze lehet gyűjteni. A Debreceni Műszaki Közlemények 2009/1–2. számában megjelent tanulmány szerint a tető minden egyes négyzetméteréről évente 500–700 liter, igen jó minőségű víz gyűjthető össze, azaz 100 négyzetméter tetőfelületről évente 50-60 köbméter esővíz nyerhető egy megfelelően méretezett esővízgyűjtő tartály segítségével. Ez egy négytagú család esetében családi házat feltételezve – a Debrecenben akkor érvényes víz- és csatornadíjértékkel számolva – körülbelül 30 ezer forintos éves megtakarítást jelent, olvasható a tanulmányban.

Illusztráció: Hansa
A cikk a Konyha&Fürdő Magazin 2010/1. számában jelent meg.